Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Hubert Ildikó: Adalék az alkalmi költészetről egy szövegjavítás ürügyén (esszé)
eszkozerdl a labjegyzetben szolok, nem terhelve kiteresekkel a fdszoveget.) Szabo a forditasaban a koltemenyt befejezd sora utan („[...] kintses Trojat tovibol fel fogja gorog kez I Gyujtani, s nemtelen hamvaban fetrengeni hagygya.”) egy sornyi iires helyet hagy ki, es visszater a bevezeto nevnapi kivansaghoz - keretezve a Horatius parafrazis-forditast - ugyanakkor nem szakad el az okori mondanddtol sem! Troja majdani pusztulasanak jbvendolese, amely akar a korabeli Magyarorszagra is ertelmezheto, egy konyorgessel zarodik: „Minden fele veszelyt, kegyes Eg, fordits el Hazankrol.” Hangiiteseben az Egy’ le-doltt Dio-fdhoz cimu vers 1791-ben irt zarlatat juttathatja esziinkbe („- Hazank’, szelid Eg I Szuz viragjaban tehetos karoddal / Tartsd meg brokke!”) A verset lezard fohasz nemcsak a koltoe, aggodalma kdzos Pyber Benedekevel, aki erti az utalas idosikjainak tobbreteguseget: Horatiuset, a neolatin kolto Walliuset, es Baroti Szabdet. Ez a nevnapi kbszontes mar az erett kolto mufajt is kitagito remeklese, amelyben Troja pusztulasanak tortenetet allegoriakent rejti fohaszaba. S itt mar ervenyet vesztette Kazinczy kifakadasa, altalanositasa Baroti Szabo alkalmi kolteszeterdl. Walllius koltemenyeiben tobb Horatius-verset is parafrazeal.12 Ezek kozott szerepel a Baroti altal leforditott (Carm. lib. I., 15).13 A korabeli es kesobbi szovegkiadasokban, tankonyvekben is, Horatius carmenjevel egyiitt szoktak kozolni, gyakran parhuzamosan. Ennek erzekeltetesere az 1656. evi kiadas egy-egy lapjat atirasban mellekelem. (A lapokon Horatius versebol ket strofa, Wallius versebol husz sor.)14 Az atiras, (a kozolt hasonmassal egybevetheto), koveti sorkihagyasaival a nyomtatast. ertelemmel.” Szelestei N. peldakat is sorol a bemutatott kotet koltoi versszerzesnek parodiaba tartozhato gyakorlatabol. - Tarnai Andor tanulmanya (A parodia a XVI-XVIII. szazadi Magyarorszagon, Irodalointorteneti Kozlemenyek, 1990, 444-469.) a parodia mufaj kezdeteihez kalauzol, mondvan, hogy ez „a kozepkor ota szeles europai hatteru” mufaj az 1670-es evek tajan ujbol divatossa valt, majd a „XVIII. szazad masodik feleben, amikor jelentos atalakulason ment at, mondhatni megmagyarosodott, es hamarosan kiveszett.” Irasaban hangsulyozta, hogy ez a parodia fogalom nem azonos azzal, amit ma hasznalunk, ez meg „a romantika elotti irodalmi rendszerbe tartozik”. - Tarnai es Szelestei N. peldai azert erdekesek szamomra - inert en Baroti Szabo Wallius-forditasanak beilleszteset egy nevnapi kbszonto keretbe, mai szakterminussal illettem: vendegszovegnek neveztem. Eldontendo kerdes maradt azonban szamomra, hogyha Jacobus Wallius Horatius-parafrazisa (amennyiben a kozepkori mufaj-meghatarozassal elek), parodia, akkor vajon Baroti Szabonak ez a koltoi jateka, nem ebbe a mufajba tartozik-e? Ahogy napjaink vendegszoveg-gyakorlataban is nem ugyanerrol a parodia-mufaj ujjaeledeserol van-e szo? Baroti Szabo, aki a poetikatanitas tanara volt (s ma mar ismeriink forrasokat, kutatasi eredmenyeket ennek modszertanarol is) nemcsak az okori, vagy neolatin elodok munkait ismerte, hanem azok utanzasat, imitaciojat bizony tanitotta is. Baroti Szabo kbszonto verset tudatosan szerkeszthette a parodia mufajaban. 1 2 Wallius, Jacobus, Poematum libri novem, Antverpiae, 1656, pp. 119-178: Heroicorum liber singularis: Paraphrases Horatianae 1 3 Uo., pp. 144-151: Nerei vaticinatio de ruina Troiae - Horat. lib. Elso Ode 15. 1 4 A kesziilo Baroti Szabo David koltemenyeinek kritikai kiadasaban teljes terjedelmeben olvashato lesz majd Wallius verse. (Jacobus Wallius, Poematum libri novem, Antverpiae, 1656, 144-151.) A kiadas latin szovegeit Szelestei N. Laszlo gondozza.
