Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
veszet erzekfoldtti regioinak konstitutiv szerepet hangsulyozo meglatasokat kifogasolva viszont megfeledkezik Kallai hasonlo - szinte szo szerint idezheto - mondatairol. Az „elmelet nimfomaniasainak”, „hitvedoknek” stb. nevezett szerzoket rendkiviil csiposen marasztalja el az eroltetett mumagyarazatok gyartasaban, illetve magat az analogies gondolkodast, pontosabban annak azt a valtozatat, mely annyira tavoli minosegeket kot ossze, hogy karakteret vesztett egynemusitesse valik a mindent kbzos nevezore hozni szandekozo igyekezet. „Kiildndsen ezeket a biologiai es geometriai konyvekbdl gyermeki pontossaggal kimatricalt kepeket ne nyomjuk agyon akarnok „vilagosszefuggesekkel.”74 Persze hozzatehetjiik mindehhez, hogy Kallai gondolatmeneteire, s az absztrakt muveszetet legitimalo argumentacioira sokkal jellemzobb volt - legalabbis ervelesenek nagyobb reszet tette ki, mint Hamvaseknak - a valosag „uj kepenek” termeszettudomanyi analogiakkal valo alatamasztasa. Moholy-Nagy Laszlorol elismeroen szolnak Hamvasek, tobbszor is elofordul a neve, illetve utalnak munkassagara a konyvben, de a bemutatott festokhoz kepest aranyosan kevesebbszer. Szentkuthy viszont megis Moholy-Nagyrol szold soraikat biralva teszi vilagossa, hogy ebben az esetben nemcsak a teorianak, hanem maganak Moholy-Nagy munkassaganak kritikus es szkeptikus megiteleserol is szo van. „Moholy-Nagy Laszloval kapcsolatban „mindent-latasrol” beszel [...] Azert, mert Moholy rajzolt, fotografalt, innen-dekoralt, hazat tervezett, es kiherelt kaleidoszkopot kototure montirozott: rogton „univerzalisnak” kepzelik. Nem veszik eszre, hogy a haz, a „sachlich” foto, a geometriai masolatok es biologiai idezetek mind egy teljesen szimpla semara mennek.”75 [Kiemeles az eredetiben. K. A.] Moholy-kritikajaban Szentkuthy szova teszi a praxis variacioinak egy semara, egy kepletre visszavezetheto, a sablon onmagat megsokszorozo gyakorlatat, parhuzamosan azzal, amint Hamvasek interpretaciojaban is az egyfdrmasagot veli tettenerni. Moholy „mindent latasat” Hamvas mas helyiitt a „szem uj ismeretelmeletenek” nevezi. Szentkuthy biralatanak egy masik aspektusa pedig kifejezetten muveszettorteneti/ stilustorteneti ertelemben reagal az absztrakciora, amit nem cezurakent vagy szakitaskent, hanem ellenkezoleg: a muveszeti hagyomany folytonossagakent ertekel: 7 4 Szentkuthy Miklos, Gyermek keresztes hadjarat, 154. 7 5 Uo. 156.
