Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
a kifejezhetetlenrol.”62 Tehat Lyotard ertelmezeseben is az abrazolhatatlan abrazolasarol, a lathatatlan lathatova tetelerol van szo: „azt lattatni, ami latni segit, es nem azt, ami lathato’63 - mondja Cezanne kapcsan. Kanttal kapcsolatban megjegyzi Lyotard, hogy nala az elgondolhato, az eszme, az idea vegtelensege es ehhez kepest az abrazolas kudarca, azaz a fogalmilag megragadhato es a szemlelhetetlen kozotti fesziiltseg az, ami a fensegest dinamizalja. A gondolkodas kepnelkiilisegerol, keptelensegerol van szo. „Kant, mint a negativ abrazolas kiemelkedd peldajat emliti a keptilalom zsidd parancsat; ebben a szem csaknem nullara redukalt ordme vegtelen gondolkodasra osztonoz a vegtelenrol. [...] a fenseges kanti esztetikaja csiraformaban magaba foglalja az avantgardizmust.”64 [Kiemeles tolem K. A.] Erdemes felidezni Kallai Erndnek a Vissza az ornamentikahoz c. irasat, amelyben a szem retinaizgalmarol ir a realista-impresszionista festeszet jellemzesekor, s igy Lyotard metaforajat is felhasznalva mondhatjuk, hogy a szem nullara redukalt drome es a szem retinaizgalma kozott helyezheto el az abrazolo es a nonfigurativ muveszet. Lyotard Kant mellett erinti Burke „paragone-argumentaciojat”, amely viszont a kolteszet es a festeszet prioritasainak meghatarozasaban a szo kepessegenek iteli az elsoseget az intenzivve tetel szempontjabol. Az intenzivve tetel mint a fenseges celja a kolteszet privilegiuma, mivel a szavakban „elraktarozodik a szenvedely kepzettarsitasa, tekintet nelkiil a lathatosagra, kimondjak mindazt, ami a lelekhez hozzatartozik.”65 A szokatlan kombinaciokkal valo kiserletezesre a hagyomanyos festeszet nem kepes, tehat a figuralitas szukebb, esetlegesebb mod a fenseges kifejezesere. Ez az okfejtes nyilvanvaloan a nem-abrazolo, a nonfigurativ festeszet melletti erveleskent is mukodhet, ugyanakkor Burke figyelmen kiviil hagyja szo es kep, verbalis/nyelvi es vizualis elvalaszthatatlansagat; a szenvedely kepzettarsitasaban eppen a kepzet lesz az, ami a nyelv altal felidezett szemleletrol beszel. A nyelv figurativ-retorikai potencialja nem mentes a kepisegtol. Rudolf Otto a numinozus muveszi megjelenitesenel a fensegest es a magikust, meg kozvetlenebb kifejezoikent pedig az iiresseget vagy tagassagot, a sotetseget es a hallgatast nevezi meg. Az iiresseget es a sotetseget - a numinozus vonatkozasaban - a termuveszet lehetosegeikent jeloli meg, igy az epiteszetet (tagas terek vagy felhomalyos terek) hozza fel egyik peldakent. A tagas iiressegnek mint a vizszintes iranyu fense-6 2 Jean-Francois Lyotard, A fenseges es az avantgard, ford. Szechenyi Agnes, Enigma, 1995/2, 49-61., 51. 6 3 Uo. 58. 6 4 Uo. 55. 6 5 Uo. 57.
