Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
gesnek a megjeleniteseben a kinai epitomuveszetet es festeszetet emeli ki. A hallgatas, az elnemulas - amely itt felidezheti Longinosz retorikai gondolatmenetet a csendrol mint a retorikai fensegesrol - nemcsak a kolteszet vagy a szo, hanem a zene (es erre Bach h-moll misejenek folyamatos halkulasait, pianissimoit idezi) tartomanyaban is a numinozus erzelmi hangoltsagot, megrendiilest eloidezo leghatasosabb alakzatai.66 Burke a fenseges meghatarozasakor eppugy a lelek rendiiletet, dobbenetet nevezi meg. Otto gondolatmenete teljes mertekben rimel Burke szaz ewel korabbi eszmefuttatasara: „Minden teljes koru megfosztottsagban van valami nagyszeru, hisz mindegyikiik rettenettel teli: iiresseg, sotetseg, magany es csendf67 Burke peldai viszont irodalmiak, az elobb emlitettek illusztralasara Vergiliust, a homalyos, elmosddo minosegenek bemutatasara pedig Miltont idezi. Lossonczy Tamas festeszete kitiintetett helyet foglal el Hamvas muveszeti irasaiban. A Forradalom a muveszetben egyreszt megidezi dt a kepei altal nyujtott tudomanyos analogiak kapcsan: „E szin-metszetek, vagyis epigrammatikus szin-esszek, kozvetlen kapcsolatban allnak a sejt-keresztmetszetekkel, a geologiai retegzodesekkel es pedig nem ugy, ahogy a termeszettudomanyos abrak igazoljak a muveszet kepeit, hanem ugy, hogy mind a ket szemlelteto mod egy-egy lehetosege a feliilet ala vald latasnak. A modern festo szamara a dolgok erzeki feliilete nem feliilet tobbe.”68 Masreszt a termeszettudomanyos kepalkotassal „megengedett” (legalabbis ketsegbe nem vont) parhuzam mellett a Forradalom a muveszetben Lossonczy es Vajda Lajos kapcsan az absztrakcid jellemzesere egy „muveszettortenetibb” indoklashoz is nyul, ugyanis egy archaikus abrazolasi modot, ket keleti (oskori) keptipust, a figuralis pratimat es a nonfigurativ-geometrikus jantrat idezi fel.69 A pratimat igy az ikonografiai hagyomany vonalan, a jantrat pedig a nemabrazold-imaginativ kepalkotas mufajakent ertelmezi. A jantra olyan meditacios objektum, amely a tremendum hordozojakent eloidezi a „magikus szerepcseret”: a kep ele allo maga lesz a kep szemleleti targyava. A jantra az introspekcio szemleleti forrasa. „A jantra elonye a pratima fdlott az, hogy nem lehet megszokni. A termeszet utan abrazolt mutargy bizonyos ido mulva a kornyezetbe olvad, az ember megszokja, nem latja tobbe. A jantra magara kenyszeriti a szemet. Megszokhatatlan.”70 6 6 Rudolf Otto, A szent, 88-94. 6 7 Edmund Burke, Filozofiai vizsgdlodas a fensegesrol es a szeprol alkotott eszmeink eredeterdl. Reszletek, ford. Wellner Judit, Enigma, 1995/1, 86-89., 88. 6 8 Hamvas tehat lehetove teszi a parhuzamot a ket mod kozott, de hozzateszi, hogy a termeszettudomanyos kepalkotas nem a muveszet igazolasara hivatott - ahogy Kallai is mindig ugyanezt hangsiilyozta -, hanem a „felulet ala latas” egyik lehetosege hasonloan a festeszethez. 6 9 Hamvas Bela-KEMENY Katalin, Forradalom a muveszetben, 376. 7 0 Lossonczynak kiildn tanulmanyt is szentel Hamvas Jantra es absztrakcio cimmel. Hamvas Bela, Muveszeti irasok I., 179-183., 183.
