Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
fajsulyos masik uttal: a francia hagyomannyal, a Monet-Cezanne-Picasso vonallal. Az igy letrehozott tipologiaban e ket hagyomanyt kiilonbozo - elsosorban nem-muveszi - vonatkozasrendszerbe allitjak. Az egyik vonalat (ahova a magyart is soroljak) a tremendummal, a masikat a korszeru tudat, az un. jelenkortudat megteremtesevel hozzak osszefiiggesbe. Ez az egyik alapgondolata a tanulmanynak, amely a hamvasi esszek epitkezesi metodusanak, architekturajanak megfelelden tulajdonkeppen az egesz kdnyvben ismetlodik es folyamatosan bdviil. JELENKORTUDAT Ez a jelenkortudat viszont nem egy muveszeti latasmod vagy kepfogalmazas megjeldlesere szolgalo elnevezes, hanem tagabb ertelmu terminus Hamvas meglatasaban, mert a kultura, tudomany, muveszet szinkron es paralei esemenyeit erti ezalatt. Nem ujkeletu dolog ez termeszetesen - mondja Hamvas -, hiszen a „parhuzamosok” historiajanak vagy metszesenek tulajdonkeppen mar a 19. szazadban erzekelheto, megfigyelhetd eldzmenyei (a nem-euklideszi geometria, a nem-arisztotelianus logika - Kierkegaard logikajat erti ezalatt a nem-osztalytarsadalom) hasonlo osszefuggeseket mutatnak a matematika, filozofia, tarsadalom valdsagkepeinek egymasra vonatkoztathatosagaban. Az Europai diagnozis c. fejezetben igy ir: „Picasso, Joyce es Sztravinszkij a jelenkortudatot pontosan abban az idoben teremtettek meg, amikor a modern fizika az elemek allandosagaban valo tevhitet megdontotte, folfedezte az elemek korlatlan atalakithatosagat, a valosag elemeinek folytonos valtozasat es megvaltoztathatdsagat, vagyis amikor a fizika termeszetszemleletunket pontosan ugy mozgositotta es az egesz vonalon ugy dinamizalta, mint ahogy Picasso tette ezt a latassal, Joyce a nyelwel, Sztravinszkij a zenevel.”51 Szentkuthy Miklos a Gyermek keresztes hadjaratban egyvalamit dicser Hamvasek konyvebol: A kor arcvonala c. fejezetbol kifejezetten meltatja es talalonak erzi Hamvas diagnozisat. Nem veletlen - tehetjiik hozza -, hogy eppen ezek a gondolatfutamok nyertek el az „dsszekdtesek” nagy mesterenek, Szentkuthynak a tetszeset, akinek a gondolkodas tagassagahoz eppen ez a konjunktiv aktus tartozott hozza. Azaz a Forrada-5 1 Hamvas Bela - Kemeny Katalin, Forradalom a muveszetben, 224. Ez a gondolat megjelent mar a Lukacsrol szolo vitaban, Hamvas hozzaszolasaban is. A Joyce-ot, Proustot, Gide-et stb. ignorald Lukacsot eppen ebben a tekintetben marasztalja el Hamvas, hogy nem ismeri fel a szubjektivitas uj, teljesebb kepleteit peldaul Joyce regenyeben. Hamvas tomor jellemzese szerint a visszatert Lukacs talan nem is kiilonbozik annyira a fiatal Lukacstol, vilagszemleleteben csak a kozelites iranya valtozott: regen az esztetika felol kozeledett a tarsadalom fele, 1945 utan pedig ellenkezoleg: a tarsadalomtudomany felol igazoltatja a muveszetet, de hianyzik a tengely, az atmenet. Hamvas erveleseben Lukacs nem szamol a torteneti-tarsadalmi viszonyok valtozasabol sziiksegszeruen alakulo-modosulo individuummal. A lukacsi teoria merevsege az altala biralt individuumkep tortenetietlensegebol szarmazik.
