Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
Kallai Ernd sajat terminusa, a bioromantika szandeka szerint a 20. szazad eleji romantika vilagszemleletenek es emberkepenek elnevezesere szolgal. A 19. szazadi romantikaval szemben - mely bizonyos ertelemben a radikalis individualizmust, a human patoszt ordkiti meg - ez az uj romantika ha nem is a mai ertelemben vett poszthuman aspektusokkal irhato le, de mindenesetre zarojelezi az antropomorf szempontokat olyan ertelemben, hogy az ember „biologiai gyokerszalain” keresztiil a szerves elet dsszekotteteseire hivja fel a figyelmet az elkiildnites helyett. „Az ember nemcsak „politikon zoon”, azaz politikai allat, aminek Aristoteles mondta. Nemcsak tarsadalmi viszonylatok fuggvenye es mozgatoja, hanem eredetenel fogva a termeszetnek novennyel, allattal egyivasu sarjadeka. Ezek a biologiai gyokerszalak szetfejthetetleniil a szerves elet melyvilagahoz fuzik. De ugyanilyen alapveto es elevenbevago osszefuggesek kotik az embert a matematikai torvenyek, a mertani formak vilagahoz.”44 1932-ben hasznalja eldszor e maga altal alkotott kifejezest a Bioromantik c. nemetiil irt cikkeben. Tulajdonkeppen itt mar teljesen keszen all koncepciojanaktervezete: „Az uj szokapcsolat, a „bioromantika” nem egy uj izmus koriil akar babaskodni. Eleve es szivesen szabad teret adunk viszont mindenfele szellemes gondolattarsitasnak a biokemiaval, a biofizikaval es mas hasonlokkal. Mi csak azzal probalkozunk, hogy megmutassuk azt a kozos vezerloelvet, amely a modern muveszet stilisztikailag nagyon kiilonbozo jelensegeit melyebb egysegbe fuzi.”45 Biologiai dsjelek, csiraformak, melyek az eletet „organikus alapszoveteben” irjak le, oskepletek, amelyek a szellemit visszavezetik a termeszetihez, latomasok, amelyek a termeszetet nem az emberi hatterekent, human diszletekent ertik. Osszessegeben tehat Kallai leirasai egy olyan allapotra utalnak, amelyet a szetdaraboltsag es izolacio helyett az osszefonodasok strukturalnak. Nem szamolja fel Kallai az dsszefonddok kiilonbseget, testrol es lelekrol, evilagirol es tulvilagirol stb. beszel, inkabb ennek az „aramkornek” a fluiditasat hangsulyozza („szarnyalo fluidumrol” ir). Kallai mar 1932-ben szamol azokkal afajta cimkekkel es ideologiai biralatokkal, amelyek az ilyen tipusu alkotasmodot (az absztraktoket) reakciosnak, irracionalisnak es esztetizalonak itelik. A kultura/tarsadalomtermeszet, illetve a muveszet-termeszet relaciojaban mast artikulal Kallai es Lukacs. Felidezve a lukacsi elgondolast: a muveszet mindig hordoz/tartogat antropomorf szempontokat: a tarsadalmilag determinalt, tarsadalom altal mindig is meghatarozott emberi 4 4 Kallai Ernd, A termeszet rejtett area, 176. 4 5 Kallai Ernd, Bioromantika = Uo, Muveszet veszelyes csillagzat alatt, 147-152. 148.
