Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
nosen akkor hajlik ilyen riaszto latomasokra, amikor Europat sulyos tortenelmi valsagok erik es folfakadnak a tomegindulatok embertipro, eszveszto melysegei.”36 Kallai tanulmanyaban egyszerre utal a valosag es a valsag rejtett abrazatara. A valsag kapcsan a vilaghaboru borzalmaira, a „lappango bestialitas tortenelmi remtetteire”37 gondol (az emberalattira, a „szurhumanumra”). Levonja a kovetkeztetest: sem a valosag kepet/szerkezetet erinto egyetemes osszefuggeseket, sem az inhumanum remlatomasait nem lehet tobbe a targyabrazolas hagyomanyos modjain kifejezni. Ez persze nem jelenti azt, hogy maga Kallai sutba dobna a festeszet evezredes hagyomanyait, figurativ utjait - arrol nem is beszelve, hogy az absztrakcio korantsem ujkeletu vagy revelativ dolog a festeszetben sot szamtalan irasa, illetve rola szolo tanulmanyok, elemzesek vagy eppen visszaemlekezesek (pl. Szentkuthye) bizonyitjak, hogy avatott muveszettorteneszkent, mukritikuskent termeszetesen otthon volt a kiilonbozo korszakok muveszeti anyagaban, es az elemzett, bfralt kepeket mindig a muveszi minoseg es hatasfok, s sosem az iranyzatossag szerint itelte meg. Az 1945 utani helyzet, a felszabadulas remenykelto, szellemileg sokat igero, termekeny elso eve utan viszont a tobb frontu szoritasban - reszben az akademikussa valt Gresham-csoport es Szinyei-tarsasag, reszben az epiilo nepi demokracia realizmus-programja es kriteriumrendszere felol - a nonfigurativ alkotasmodnak, kepfogalmazasnak valoban sziiksege volt teoretikus bazisra. Ugyanakkor az europai muveszetben megis megallapit egy ivet, az ideoplasztikus abrazolastol az erzeki (erzeklet) fele tavolodo kepiseg utjat. Ebben a folyamatban az erzeki, a felszines modern formajakent erti a fotografiat es a mozgofenykepet. „ Aki hozzaszokott, hogy a natural izmus es impresszionizmus, valamint a fotolencse szemevel lassa a vilagot, az nehezen baratkozik meg a rejtettebb szellemi tavlatokhoz idomulo kepekkel es szobrokkal.”38 Ugyan korabban utal arra, hogy a fotografia, a rontgen, a mikroszkop, tehat a mediumok kozvetitesevel tortenik a termeszettudomany kepalkotasa, s az igy megszerzett ismeret valik az uj valosagkoncepcio alapjava, ebbol az utobb idezett mondatabol megis ugy tunik, hogy ezzel egyidejuleg ezeket a mediumokat (tehat a fotografiat es a mozgokepet) a valosag mimetikus rogzitd eszkozeikent latja. E medialis hordozok altal megmutatott valosag a masolas es nem az alkotas vagy konstrualas muveletet jeloli szamara, azaz ezek az eszkozok identikusan ismetelnek. Kallai mediumertelmezese nem mutat egyontetu, egyseges kepet: az evek soran valtozott velemenye. Az Optikai demokracidban39 a vizualizacio 3 6 Kallai Erno, Uj vilagkep, 115. 3 7 Kallai Erno, A termeszet rejtett area, 159. 3 8 Uo. 160. 3 9 Kallai Erno, Optikai demokracia. Diarium, 1947/4,156-157.
