Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
gepesitese nyoman tamadt devalvaciorol beszel, a mindenki szamara hozzaferheto - innen a demokracia kifejezes a cimben „hazhoz szallitott” latvanyrol, arrol, amely a vilagegyetemet a „recehartyan futolag folvillano kepek” sorozatakent kinalja, s amelynek ontoldgiai kovetkezmenye a lathatosag kriteriumahoz kotott letezes (csak az van, ami lathato). Gepesedes-kepesedes. Ez a cikke a nevezetes 1947-es evben sziiletett, tehat A termeszet rejtett arcaval egyidoben, igy termeszetes, hogy azert Kallai a foto es a film szamara is igazsagot szolgaltat, amennyiben utal arra, hogy a lathatatlan (kedves peldai: a sejtparany es a vilagur) ezeknek a mediumoknak a segftsegevel tarul(hat) fol, s ennyiben „szellemi segedeszkozok”, a festoi latomast inspiralo kozvetitdk. Erveleseben itt is megjelenik a gondolat, amely a mediumok ismetlo mechanizmusait hangsulyozza, azaz a fotografiara ugy tekint, mint az egyeni „termeszet-kivagatot” semlegesito eszkozre. Az, hogy az uj mediumok altal letrehozott produktum eppugy nem mentes a szubjektivitastol, nem meriil fel gondolatmeneteben, csakugy, mint husz ewel korabbi tanulmanyaban sem (Tendenciamuveszet es fotografia).40 A modern termeszettudomany es a jelenkori, kortars kepzomuveszet valosaglatasanak parhuzamait a Kallai altal idezett esemenyek - egy tudomanyos fenykepeszeti kiallitas, Wilhelm Kolle sejtpreparatumrdl szolo filmje, Karl Blossfeldt novenykepei, a Nautilus Pompilius Linne nevu tengeri kagylo rontgenfelvetele, valamint a muveszet oldalarol: Franz Kupka, Seligman, Lossonczy Tamas kepei stb. - jelolik. Hivatkozik tobbek kozott K. V. Neergaardra, aki A 20. szazad feladata c. konyveben az atomfizika mas diszciplinakba es diskurzusokba begyuruzo hatasairol ir. Wilhelm Kolle filmje a sejtszovetek palyain aramid eleterol a nyiizsgo nagyvarosok forgalmat idezi Kallai szamara. (firdekes, hogy ez az „optikai rokonulas”, ez az asszociacios sor az anyag belsoje es egy tavoli latkep kozott mar feltetelezi a nagyvarosrol szolo elso filmek ismeretet, peldaul Walter Ruttmann Berlin-filmjet 1927-bol). Kallai egyebkent levelet is ir Kollenak, s megosztja vele az analogiak keltette benyomasait, gondolatait. A kaposzta keresztmetszeti kepe az ujjlenyomattdl a belek labirintusan keresztiil az agytekervenyekig egyarant forrasa az egymassal analogiaba vonhato asszociacioknak. „ Az a teremtoero, mely ezt a centrifugalis dinamizmust elinditja es iitemesen szabalyozza, mindannyiszor egy-egy kozeppontban rejlik. Ugyanez a kozpont egyuttal mint vonzoero mukodik, mely a vilaggalendiilo, ivelo energiakat osszefogja. [...] Kell-e 4 0 Kallai Erno, Tendencmuveszet es fotogrdfia. Korunk, 1927/11, 766-771. Ugyanakkor ebben az irasaban mintha a fenykep „abrazolasbeli prioritasait” hangsulyozna inkabb, e paragonebol a fenykepet hozza ki „gydzteskent” vagy legalabbis mas kvalitasok hordozojakent. Otto Dix festmenyet hasonlitja ossze Ernst Friedrich haboriis fenykepeivel. A fenykepet pszichikailag semleges, kizarolag a motivumot szohoz juttato, nyers, ertelmezestol mentes, megkomponalatlan optikai eszkozkent hatarozza meg, amely alkalmasabb a valosaggal valb szembenezesre; a ridegen, prozaian tenyeket egymas melle sorold fotografia merhetetleniil hatasosabb a legelrettentobb haborus festmenynel. Vilagos, hogy az egymas melle sorolasban, a keretezes muveleteben Kallai nem tetelez fel alkoto komponenst.
