Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
hosszu hagyomannyal es kutatastortenettel rendelkezik.)33 Elkins pedig az image studies vizsgalati modszerevel dolgozik, amely eleve kiterjeszti hatarait a klasszikus ertelemben vett muveszettortenet hatarain tulra, es a nem-muveszeti kepekkel foglalkozik. A medialitas, reprezentacio es percepcid ezek szerint eppugy alkalmas muveszeti es nem-muveszeti/tudomanyos kep elemzesere. Az olyan tipusu kiallitas-tervezetek (mint Kallaie 1931-ben vagy Kepes Gyorgye 1951-ben) amellett, hogy az absztrakt muveszet egyfajta „legitimizacios” bazisaul is szolgaltak, felmutattak ezeket a kapcsolodasokat. Igy jelen van az a tipusu szerkesztoi elv/gyakorlat, amely a reprezentacio tekinteteben analogies tipusu megfeleleseket jeldl.34 Kallai programtanulmanyaban ezek az egyiittallasok a mediacio eszkozei is, erzekeltetven, hogy a mikroszkopikus felvetel es a festmeny egyarant a valosag „rejtett abrazatat” - vagy ahogy masutt nevezi a „tuli arcot” kozvetftik.35 Akiallitason szerepeltetett tudomanyos kepek „percepcios szempontbol’pedig kivetel nelkiil olyanok, amelyek egyuttal az esztetikai interpretaciot is mukodesbe hozzak. (A mikrofotok fent emlitett stilizacioi pedig alkotoi intenciot is magukban rejtenek.) Kallai ertelmezeseben - a torteneti-tarsadalmi vonatkozasokon tul - a szurrealizmus a kiilonbozo organikus letformakat (emberi-ndvenyi-allati) egymasba moso, a hatarokat tunekennye tevo, az artikulalt formakat valamilyen kdztesseg allomasaikent, lancszemekent erto festeszeti eljaras, masfelol az absztrakcio pedig a termeszettudomanynak az uj mediumok, mediatechnikai lehetosegek altal ujrakeretezett, kibovitett erzekelesi modjaira rezonalo kepalkotas. Kallai az uj festeszetet nem muveszettorteneti, illetve stilustorteneti tablo keretei kdzdtt szeretne ertekelni, hanem elsosorban - kiilonosen az egyre szaporodo tamadasok es gyanakvo kritikak miatt - elmeleti dimenzioban elhelyezni, szellemi-gondolati osszekotteteseire ramutatni. Az egyik ilyen forras a tudomany es muveszet mar emlitett interferenciaja a valosag megragadasat illetoen, a masik pedig egy nagyon is konkret kontextus. „ A 27. kepen lathato bogarak meg eppenseggel annyira kalandos lenyeknek hatnak, mintha nem is a termeszet, hanem Brueghel, Bosch, Griinewald vagy Goya - vagy valamelyik modern szurrealista drdongds es csufondaros festokepzelete sziilte volna oket. Hiszen a termeszet es a muveszi kepzelet utjai nemcsak a megnyugtato, harmonikus jelensegek, de a felelmetes diszharmoniak iranyaban is parhuzamosak. A muveszet kiilo-3 3 Vo. Linda Dalrymple Henderson, Four-Dimensional Space or Space-Time: Tire Emergence of the Cubism-Relativity Myth in New York in the 1940s. In Michele Emmer (ed.), The Visual Mind IL, MA: MIT Press, Cambridge, 2005, 349-397.; Gavin Parkinson, Revolutions in Art and Science: Cubism, Quantum Mechanics, and Art History. In Vanja V. Malloy (ed.), Dimensionism. Modern Art in the Age of Einstein, Mead Art Museum, MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 2018, 99-113. 3 4 Ld. Kallai Uj vildgkep cimii kiallitasanak katalogusat, mely nemcsak tetelesen felsorolja a festeszeti, szobraszati alkotasokat es a mikroszkopikus, illetve rontgenfelveteleket, hanem ugy koti ossze oket, hogy megjegyzeseket, rovidebb-hosszabb gondolatmeneteket is fuz a kiallitott darabokhoz. Termeszetesen nem instrukciokkal, „latasi utmutatoval” szolgal, de ezekben a mini-ekphrasziszokban rairanyitja a figyelmet a hasonldsagokra. Kallai Erno, Uj vildgkep, i.m. 3 5 A kepzomuveszeti es a tudomanyos kepet a mediacio, illetve a deiktikus gesztusok szempontjabol rokonitja Bruno Latour How to be iconophilic in Art, Science and Religion? c. tanulmanya. In Caroline A. Jones and Peter Galison (ed.), Picturing Science Producing Art, Routledge, London, 1998,418-440.
