Irodalmi Szemle, 2021

2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)

retterjesztd albumoknak, kataldgusoknak a sorat, amelyek a termeszetrol ke­­szitett mikroszkopikus, rontgen- stb. felvetelekkel a termeszet „alkotasainak” esztetikai-muveszi relevanciaval biro potenciajat, az organikus-termeszeti es a konstrualt-emberi rend kozotti analogiakat mutatjak meg. Ebbe a sorba illeszkedik Karl Blossfeldt novenyeket megordkito fbtoalbuma 1929-bdl, az Urformen der Kunst (amirol Kallai es Walter Benjamin is irt recenzidt), es tulajdonkeppen Kallai kiallitas-koncepcioja is, hiszen a ’47-es, Uj vilagkep ci­­met viseld kiallitason kepzomuveszeti alkotasokat es tudomanyos felveteleket rendezett egymas melle.24 Ez az egymast megvilagito alkotasokra epiilo terve­­zet termeszetesen olyan alkotokat „hivott”, mint peldaul Klee es Kandinszkij, akiknek jol ismert volt termeszettudomanyos erdeklodese. Kallaiehoz rend­­kiviil hasonlo Kepes Gyorgy vallalkozasa. Olyannyira, hogy szinte ugyanezt acimet viseli 1951-es kiallitasa (The New Landscape), s 1956-ban angolul megjelent konyve: The New Landscape in Art and Science. (Magyarul: A vilag uj kepe a muveszetben es a tudomanyban).25 Ezek az uj vilagkepek szervesen illeszkednek a XX. szazad eleji nemet biocentrizmusnak - biologizmussal korszerusitett termeszetromantikajanak - diskurzusaba. Botar Oliver26 sajat terminusa a naturamorf analogia annak a modernista toposznak a megneve­­zesere szolgal, amely az absztrakt muveszet es a termeszetben eldforduld for­­mak kozotti analogiakra iranyitja a figyelmet. Ennek egyik esetekent tekint a tudomanyos kepanalogiara, amely mar a kozvetitessel letrejott tudomanyos kepalkotas es a muveszet kozott vonja meg a parhuzamot.27 Igy a Kallai vagy Kepes altal kepviselt koncepcio tudomany es muveszet komplementer let­­modjaban mar evtizedes elozmenyekkel rendelkezett. A ’10-es evekben Kan­dinszkij (Szellemiseg a muveszetben), a ’20-as evekben Moholy-Nagy Laszlo (Festeszet,fenykep,film) mar kitiintetetten foglalkozik mindezzel.28 2 4 Kallai Erno, Uj vilagkep (Bekoszonto es targymutato) = Uo, Osszegyujtdtt irasok, 112-117. 2 5 Kepes Gyorgy, A vilag uj kepe a muveszetben es a tudomanyban, ford. Szephelyi F. Gyorgy, Corvina Konyvkiado, Budapest, 1979. Hornyik Sandor felhivja arra a fi­gyelmet, hogy Kallainal az uj vilagkep kifejezest nem az altala is olvasott es hivatko­­zott svajci tudos, Neergaard konyve ihlette - amelyben valdban szerepel ez a megne­­vezes -, mivel tudhato, hogy az 1947-es kiallitasnak ugyanezzel acimmel mar volt egy masfel evtizeddel korabbi tervezete Berlinben - amely vegiil nem jott lere -, igy a magyarorszagi kiallitas egy kb. 15-16 eves elgondolas megvaldsulasa. Vo. Hornyik Sandor, i. m. 58-59. 2 6 Magyar szarmazasu kanadai muveszettortenesz. A korszak, az absztrakcio, a Bauhaus, Moholy-Nagy es Kallai kutatojakent szamtalan publikaciot adott mar kdzre ebben a temaban. 2 7 Botar Oliver, Kepes Gyorgy „uj latkepe” es a tudomanyos fotograjia esztetizalasa = Kopeczky Rona, Czegledy Nina (szerk.), A fenyjdtekosok. Kepes Gyorgy, Frank J. Malina - The pleasure of light, Gyorgy Kepes, Frank J. Malina, Ludwig Muzeum, 2012, 125-143., 130-131. 2 8 Botar Oliver Kepes Gyorgy kiallitasi koncepciojaban szoros parhuzamokat es eloz­­menyeket is megnevez. Kepessel egyidoben ugyanis Richard Hamilton is kiallitott

Next

/
Thumbnails
Contents