Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
eppen az magyarazza, hogy ez a vonal a valosagrol valami olyasmit kozol, ami „tul van” a targyabrazolas vagy figurativ muveszet realiain. Tovabbszove a gondolatot, s visszatekintve a festeszettortenet (muveszettortenet) korszakaira, stilusiranyaira ugyanakkor megallapitja, hogy ez a jelenseg korantsem szokatlan, sot a mintazat ismetlodeset az egyes - korabban forradalmi, progressziv - muveszeti iranyok statuszszerzese, akademikussa valasa generalja ujra. A befogadas normativ izlesitelete mereven elhatarolodik a valdsag ujfajta megragadasi kiserleteitol. Az impresszionizmust hozza peldakent, azt az impresszionizmust, amely hajdan maga botrankoztatta meg a kozonseget. „A szabad napsiites ezernyi szint lovello, szikrazo ereje szinte vakitva arad roluk. Es mintha ez a fenyozon csupaszra furdsztotte volna a dolgokat, a ter legrejtettebb zugara is vilagossag deriil. Szemiink egyszerre mindent lat! Ez a konyorteleniil leleplezd, elemi ereju vilagossag annak idejen maga ellen boszitette a kozonseget es a kritikat, amely a tompitott fenyu, tonusos festeszethez volt szokva es az impresszionizmusban semmikepp nem akart raismerni a valosagra.”19 [Kiemeles az eredetiben. K. A.] Azaz Kallai azt az utat rajzolja meg, amely a kanonon kiviiliseg ex-pozicidjabol kanonalkoto (eloiro) paradigmava, gyakorlatta lesz. Lakaskiallitasbol mucsarnoki megnyito. Igy ir: „A kepzeletbol sarjado festmeny vagy szobor is lehet valoszeru, ti. a valdsag melyebb szerkezetehez es lelki alkatahoz idomulo. Hogy pedig a valdsag a dolgok targyi homlokzata mogott rejlo strukturak es erok szovevenye es mukodese, azt a modern termeszettudomanyi es lelektani kutatas is elismeri.”20 Ertelmezeseben amint a realizmus es az impresszionizmus a 19. szazad anyagelvu termeszettudomanyaval, ugy a sziirrealizmus es az absztrakcio a modern felfedezesekkel alkot valamifele szellemi kontinuumot. Am Kallai ugy vonja meg a parhuzamot a modern termeszettudomany (kvantumelmelet es relativitaselmelet) ismeretanyaga es az uj festeszeti latasmod kozott, hogy nem oksagi dsszefuggesbe allitja a tudomany es a muveszet erintkezeset, tehat nem a muveszet szandekolt/mesterseges motivumkereseserol van szo. (A sziirrealista festok nem fizikai-csillagaszati es elettani-lelektani kezikonyveket vagy ismeretterjesztd muveket tanulmanyoztak.) A muvesz(et) ihletanyaganak tudomany feloli megtermekenyulese nem direkt modon tortenik: a spekulativ es intuitiv talalkozasa azt jelenti, hogy a tudomany uj valosagkepetol ertelemszeruen nem maradt erintetlen sem az irodalom, sem a muveszet. 1 9 Kallai Erno, A termeszet rejtett area, 156. 2 0 Uo.
