Irodalmi Szemle, 2021

2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)

„A termeszettudomany is azon van, hogy atlasson az isteni fatyol suru szottesen. Kutato szelleme finom elemzd modszerek es a mikro- meg rontgenfotografia, valamint a filmezd gep segitsegevel a termeszet legrejtettebb titkait is kifurkeszi, foltarja. Gon­­doljunk azokra a lathatatlan, de a tudomanyos kutatas reven pontosan meghatarozott, megmert sugarakra, amelyek eletiink foldi tersegeit es a csillagaszati regiokat keresz­­tiil-kasul szovik. [...] korunk legnagyobb termeszettudosai es matematikusai at van­­nak hatva attol a bizonyossagtol, hogy a vilagegyetem alakjanak es sorsanak egy lelkes teremto ero szab iranyt es torvenyt. A kristalyoktol es sejtektol a bolygokig es a spirali­­san orvenylo csillagkodokig ugyanaz az alapszerkezet, az eletnek ugyanaz az egyetemes taktusa, lendito ereje ervenyesiil.”21 A termeszettudomany modszerenek, eljarasanak lei­­rasa a metafizikai (legalabbis a posztstrukturalistak altal platoninak vagy metafizikainak nevezett) szemleletmod all eld: az alatt es folott terkepzetei vagy az at aspektusjeloles ketosztatu valosagkepet ideznek meg. Bizonyos ertelemben regi/klasszikus felosztashoz erkeziink itt el. A felszin alatt, a fatyol mogott es a tudat alatt stb. rejtezik a valosag, illet­­ve a valosag vagy a termeszet rejtett area. A jelenseg/a fenomen es a lenyeg elvalasztott­­saganak archaikus modellje ez. Emellett nem nehez felismerni a 19. szazadi vitalizmus, illetve biologizmus organikus elgondolasait es leirasait Kallai poetikus eszmefuttatasa­­ban, illetve azt, hogy ezeknek a materialis egybefonodasoknak, mikro- es makroorga­­nikus analogiaknak egy immaterialis, transzeendens hattere van. Ezt a „lelkes teremto erot” - tehat, amely az analogiak eredojenel all strukturakepzo origokent - eszmeipoten­­cianak nevezi irasaban Kallai. Szamtalan elokep idezheto meg itt. A forrasok szambave­­telenel Hornyik Sandor kivalo konyveben22 ramutat a Kallai erveleseben is jol felismer­­heto Ernst Haeckel munkassagara, Haeckel monista filozdfiajanak alapteteleire, Klages es Prinzhorn Jelektudomanyara”, Dacque paleontologiajara, Raoul France kutatasaira, tehat mindazokra, akik a mechanikus materialista szemlelet elleneben (is) fogalmaztak meg organikus, s bizonyos ertelemben holisztikus, panteista allaspontjukat. Botar Oli­ver pedig filologiai reszletesseggel mutatja be a biocentrikus vilagkep 19. szazadbol ere­­deztetheto kontextusainak osszetettseget.23 Haeckel nepszeru munkaja, a Kunstformen derNatur sajat maga altal illusztralt konyve tulajdonkeppen megnyitja azoknak az isme-2 1 157-158. 2 2 Hornyik Sandor, Avantgard tudomdny? A modern termeszettudomdnyos vilagkep recepcioja Gyarmathy Tihamer, Csiky Tibor es Erdely Miklos munkassagaban. Muveszettorteneti Fiizetek 30., Akademiai Kiado, Budapest, 2008. 57-62. 2 3 Oliver A. I. Botar, Defining Biocentrism. = Oliver A. I. Botar - Isabel Wunsche (ed.), Biocent­rism and modernism, Ashgate, Surrey, Burlington, 2011. 15-45.

Next

/
Thumbnails
Contents