Irodalmi Szemle, 2021

2021/9 - Szalay Zoltán: Ufók; Vadkan (próza)

ha be akarnank kukkantani a pokol kapujan, mert az a legmelyebb hasadek a foldkergen. Ahhoz pedig egy igazan massziv tengeralattjarora lesz sziiksegiink, de nem tartja lehetetlennek a dolgot. Ez a feherhajii ferfi biztosan leszarta a Marianna-arkot. Ernd bacsi, a bicikliszerelo kiabalta szet, hogy itt a nagyviz, csak par nappal a ferfi erkezese utan, mintha o hozta volna rank a katasztrofat. Anyam megremiilt, es mar pakolaszni is kez­­dett, mert biztosra vette, hogy ki fognak benniinket telepiteni. A hatvanotos arvizet emlegette mindenki, amikor a Duna attorte a gatakat, es elmosott nehany falut. A mienket megkimelte, de azota mar a bosi eromuvel alaposan megbolygattak a jo dreg okoszisztemat. Mar a toltes al­­jat nyaldossa a Duna, mondta a kapuban Ernd bacsi, aki mintha hirtelen jocskan megoregedett volna. Az ajtoban megjelent a ferfi, es Ernd bacsi elhallgatott, meghokkenten nezett fel ra, mint egy antik istensegre. Napokig toprengtem rajta, minek az istene, es valahogy mindig oda lyukadtam ki, hogy a bosszue, bar nem tudtam megnevezni, mifele bosszurol van itt szo. Mintha mar ereztem volna a Duna vizenek a szagat, amikor beleszagoltam a levegobe az ud­­varunkon, es amikor becsuktam a szemem, az ar tombolo kavargasat lattam magam elott: ugy fog minket elmosni, mint egy toppedt kis galambszart. Nem kell szeptemberben visszamenniink a suliba, kitelepitenek benniinket, idegen varosok tornatermeiben fogunk lakni, minden heten masikban, es fdldonfutdk lesziink, mint a hatvanotos tortenetek szereploi, sot meg annal is in­kabb, mert akkor meg allitolag tobb emberseg volt a vilagban. Vajon hova tiint az az emberseg, elhasznaltak, es nem lett helyette utanpotlas, elfelejtettek rendelni a plebanosok? A Duna lega­­labb nem valtozott, most is csak ugyanugy el akar mosni benniinket, ahogy mindig. Ugyhogy a legjobb lesz, ha tenyleg elhuzunk, gondoltam, es mar tervezgetni kezdtem, mit pakolok a ha­­tizsakomba. A ferfi ekkor kijelentette, hogy nem megyiink sehova. Nyugodtan mondta, es amikor beszelt, csak a szaja mozgott, egyebkent az egesz area tokelete­­sen mozdulatlan maradt. Azt mondta, semmi ok az aggodalomra, o megved minket, mert tudja, mit csinal, es egy percig sem kell attol tartanunk, hogy el lesziink sodorva, latott o ennel szazszor sulyosabb katasztrofat is. Mivelhogy o egykor idegenlegios volt, kommandds, katona es vadasz. Az anyam majd elalelt, es azt mondta, nem pakolunk, es atolelte a szobrot. Meg aznap delutan kihirdettek, hogy autobuszok szallitjak el a noket es a gyerekeket a legko­­zelebbi varosokba, mert par napon beliil katasztrofahelyzet varhato. Julius kozepe volt, es sziirke viharfelhok gyiilekeztek az egbolton, mintha nem lett volna mar eleg viz a kornyeken. Mindenfe­­le szamitas szerint gyereknek szamitottam meg, az anyam pedig regen nem erezte magat ennyire

Next

/
Thumbnails
Contents