Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - Kosztrabszky Réka: Az én-elbeszélés sajátosságai Kaffka Margit és Németh László regényeiben (tanulmány)
den aprosag eppen ugy tortent-e, vagy csak sokszor gondoltam es mondtam ugy el azota, es mar magam is hiszem. (8.) Az Iszony fdhosnoje ugyancsak reflektal a mult atertelmezesenek, atirasanak aktusara, csak eppen nem sajat maga, hanem a ferje relaciojaban, hiszen tobb alkalommal utal arra, hogy Sanyi a hazassaguk soran folyamatosan ujrateremtette a multjukat, amikor azzal probalt ervelni, hogy korabban milyen jo viszonyban alltak egymassal: Milyen bamulatosan emesztett ez az emlekezet! Kozosen eltiink le eveket, s nem volt egy perciink, amely kozos lett volna, annyira maskepp rakodott le benniink a mult. Azaz Sanyiban nem is rakodott; 6 minden alkalommal ujrateremtette. Mig bennem tisztan, igazsaguk eles holdfenyeben alltak a dolgok: neki az emlekezete is kepzelet volt, a hangulataihoz teremtett esztendoket. (II/141.)16 Joi lathato tehat, ahogy a fohosno kettejiik emlekezesi modjait iitkoztetve magat pontos emlekezokent, valamint megbizhato narratorkent kivanja beallitani, hogy ezaltal sajat serelmeinek es szenvedesenek jogossagat igazolhassa. Ennek ellenere megis elofordul, hogy egyes torteneseket nem kepes pontosan felidezni, mint peldaul az Olvaso-bal esemenyeit, ahol Sanyival megismerkedtek,17 vagy a halott edesapjaval valo szembesiiles egyes mozzanatait. Osszessegeben Nellit megis a mult abszolut es biztos ismerete jellemzi, ami ertelmezheto a fohosno jellemenek, illetve vilagnezete, ertekrendje valtozatlansaganak lekepezesekent is. A muvek idoszerkezetet tekintve elmondhato, hogy a linearis tortenetmeselest folyamatosan megtori a kiilonbozo iddsikokhoz tartozd emlekek felidezese, vagyis a mult egyes esemenyei kdzott folyamatos oszcillacio all fenn. Ez az oszcillacio egyben az elbeszelo, illetve elbeszelt en18 kozotti dinamikat is megteremti, hiszen a fdhdsnok hoi azonosulnak korabbi enjukkel, hoi pedig a jelenlegi nezdpontjukbol idezik fel az esemenyeket, de szamos pelda akad a ket technika elegyitesere is. Erdekes modon a Szinek es evek egyes ertelmezoi kdzott nines konszenzus a kerdest illetoen. Benyovszky Krisztian velemenye szerint a regenyt disszonans on-narracio jellemzi,19 mivel az olvaso mindent az en-elbeszelo tudati szurojen keresztiil ismer meg, tovabba a ket en 1 6 Az oldalszamok a kovetkezo kiadasra vonatkoznak: Nemeth Laszlo, Iszony, Bp., Europa, 1999. Mivel az altalam hasznalt kiadas ket kotetben adja kdzre a regenyt, ezert a hivatkozasokban eloszor a kotetszamot, majd pedig az oldalszamot adorn meg. 1 7 „Ha tudna, hogy en a polgari Olvaso-baljabol csak a kormos gerendakra emlekszem, amelyek alatt szaz vagy ketszaz ember tancolt, fustbit, ivott es izzadt egy atlathatatlan kodben.” (1/8.) 18 A ket fogalmat Leo Spitzer nyoman hasznalom. 1 9 Dorrit Cohn, Attetszd tudatok = Az irodalom elmeletei II., szerk. Thomka Beata, Jelenkor, Pecs, 1996, 107.
