Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - Kosztrabszky Réka: Az én-elbeszélés sajátosságai Kaffka Margit és Németh László regényeiben (tanulmány)
KOSZTRABSZKY REKA AZ EN-ELBESZELES SAJATOSSAGAI KAFFKA MARGIT ES NEMETH LASZLO REGENYEIBEN1 1 A szerzo a tanulmany megirasa idejen a Magyar Muveszeti Akademia MM KI-0-2020 temaszamu dsztdndijpalyazat tamogatasaban reszesiilt. 2 Varro Ilona, Kaffka Margit aranypalastja, Utunk, 1968. december 20. 3 Jolanta Jastrz^bska, A magyar modernizmus, Literatura, 1994/1, 38. 4 Lorinczy Huba, Fiilop Laszlo: Realizmus es korszerilseg, Tiszataj, 1987/10, 85. 5 Kemenes Grefin Laszlo, Jolanta Jastrz^bska, Erotika a huszadik szazadi magyar regenyben (1911-1947), Bp., Kortars, 1998,189.a 6 Uo. 171. 7 Bollobas Eniko, Egy keplet nyomaban, Bp., Balassi Kiado, 2012, 137. 8 Gerard Genette, Narrative Discourse Revisited, ford. Jane E. Lewin, Ithaca- New York, Cornell Univeristy Press, 1988, 245. Kaffka Margit Szinek evek, valamint Nemeth Laszlo Iszony cimu regenyenek egyes kapcsolddasi pontjaira mar tobben is felhivtak a figyelmet. Varro Ilona ugy latja, hogy a Szinek es evek - a dzsentri- es nokerdes tematizalasanak tekinteteben - az Iszony egyik fontos irodalmi elozmenyenek tekintheto,1 2 s hasonldan velekedik Jolanta Jastrz^bska is, aki szerint Nemeth Laszlo az irondtdl kdlcsdnozte muve formalis megoldasat (elso szemelyu noi elbeszelo), s Karasz Nellit „kaffkai ihletesu” regenyalakkent hatarozza meg,3 mig Lorinczy Huba ugy velekedik, hogy mindket mu emlekezesre epiild, de nem azonos kivitelezesu tudatregeny.4 Kemenes Grefin Laszlo es Jolanta Jastrz^bska az Erotika a huszadik szazadi magyar regenyben (1911-1947) cimu konyviikben bar kiilon fejezetekben targyaljak a ket muvet, tobb alkalommal is osszefuggesbe hozzak oket egymassal. Kaffkat Nemeth Laszlo elofutaranak tartjak, hiszen mindketten hasonld melysegben abrazoljak a noi pszichet, tovabba mind Portelky Magdat, mind pedig Karasz Nellit olyan „nemisegeben megnyomoritott” regenyalakokkent kezelik,5 akik szerint „a testiseg iszonyatos, az eredendo emberi tisztasagot bemocskolo veszelyes ero,”6 Bollobas Eniko pedig ugy fogalmaz, hogy az Iszonyt a Kaffka-mu fabularis elemeinek feltuno ismetlodese miatt a Szinek es evek „ikerregenyenek” is nevezhetnenk.7 Lathato, hogy az ertelmezok elsosorban tematikai szinten vontak parhuzamot a ket regeny kozott, mig a muvek elbeszelestechnikajara vonatkozo reflexiok mindossze az elso szemelyu elbeszeles regisztralasara korlatozodtak. Vaio igaz, hogy mindket regeny olyan, egy-egy noi alak sorsara fokuszalo homodiegetikus elbeszeles,8 melyekben a narrator es a foszereplo alakja egybeesik, azonban meglatasom szerint a ket mu ko-
