Irodalmi Szemle, 2021
2021/7-8 - Jaroslav Šrank: Individualizált irodalom. A 20. század végi és a 21. század eleji szlovák líra az új generáció perspektívájából (részlet, DOBRY JUDIT fordítása) / MACSOVSZKY
modon jartak korbe a kolteszet alapvetd sajatossagainak kerdeskoret. Ezek a szubverziv-exploracios kezdemenyezesek a 20. szazad ’80-as eveinek masodik feletol a ’90-es evek elso harmadaig behatarolt idoszakban szorvanyosak voltak. Legjelentosebb kepviseloi tobbnyire a legdominansabb iranyzatok periferiain, esetleg a kbztiik levo hatarteriileteken alkottak, fokent a nonkonformista individualizmus nem konvenciozus allaspontbol fakado humora jellemezte irasaikat, es a kritika a korszak irodalmi torteneseinek rekonstrualasat kovetden is ugyanebbe a kategoriaba sorolta oket. Ez azert is tortenhetett, mert egyes kivetelektol eltekintve olyan szerzokrol volt szo, akik nem rendszeresen, csupan hellyel-kozzel, elszigetelten kapcsolodtak be az irodalmi folyamatokba, esetleg kesobb kivonultak az irodalmi eletbol. Eppen ilyen modon - szimultanul, szakaszosan, idonkent lopakodva, idonkent hirtelen hullamokban tortent a terep elokeszitese a ’90- es evek kozepen megjelend radikalis, posztmodern koltoi megnyilvanulasok szamara. Az elsok kozott Karol Chmel ’80-as evekben publikalt koteteiben jelent meg a versszovegek dekonstruktivista megkozelitese, az altala kepviselt intellektualis-decens szemlelet jelentos mertekben hozzajarult a posztmodern kolteszet hazai meghonosodasahoz (Somolayova 2006a, 144). Ivan Kolenic idiolektusanak reszet kepezte az autentikusan megszdlalo intellektualis jatek, melyet a lirai en kotetrdl kotetre valtakozo stilizacioi jellemeztek (Boknikova 1994, 45). Viliam Klimacek harom verseskotete is felfoghato egyfajta spontan posztmodern jelzesekent, sot bizonyos szempontbol akar az irodalmi konvenciok iranti energikus, posztmodern tiszteletlenseg osztentativ tetozesekent is (Marcok 2010, 126). Tatjana Lehenova masodik kotetere pedig tekinthetiink a posztmodern szubverziv gondolkodasmod es esztetika teljes skalajanak elorejelzesekent (Srank 2011, 110). A 20. szazad 90-es eveinek kozepen egy erosebb, egymassal szoros kapcsolatban levo, fiatal alkotokbol allo szerzoi hatorszag szervezddott, amely a szubverziv kolteszetet kepviselte, s melyet szemleletbeli osszetartozas es sajat publikacios ter jellemzett. Ugyan nem kapcsolodtak kozvetleniil a korabban emlitett kezdemenyezesekhez, viszont ugyancsak vitaba szalltak az irodalom fo iranyzataival. Az experimentalis-dekonstruktivista tendenciakban bekovetkezo valtozasok elso szakasza, elso ciklusa (hozzavetolegesen) 1994 es a 2000-es evek elso evtizedenek elso harmada koze teheto. Ebben az idoszakban olyan meghatarozo kotetek jelentek meg, amelyek meghonositottak a szubjektiv elmenyt kozvetleniil felidezo kolteszet es a vallomasos kolteszet produktivitasat ketsegbe vono, intellektualis jatek jellegu beszedmodot. A korszak konvenciozus, kozvetlen onvallomasaira uj kifejezdeszkozbk es temak keresesevel valaszoltak, mikozben fokent a tema deszubjektivizaciojara es a kifejezesmod erzelmi toltettol tortend megszabaditasara osszpontositottak, mindez pedig tobb mas tenyezovel egyiitt a versforma dekonstrukciojahoz vezetett.
