Irodalmi Szemle, 2021

2021/7-8 - Plonicky Tamás: Nullanegatív (részlet)

voltakeppen nem tortenne semmi; a hetkoznapi ember ugyanis nem szokott haztar­­tasi vagy egyeb, evesre nem alkalmas, targyi eszkozoket zabalni a vacsora melle: nines csirkemell harapdfogoval, nem letezik iiveggel toltott sajtos nokedli, es termeszetesen egy receptkdnyv sem ir femdarabkakkal megszdrt krumplisalatarol. Az en Krukruxom azonban teljesen eltert az eddig diagnosztizalt koros elvaltozasoktol; egyes orvosok sze­rint a gyomorsavam taplaleklebonto-kepessege legalabb tizezerszer hatekonyabb, mint barki mase. Ez a tudomanyban jol ismert, rendkivul ritka betegseg ugyanis esetemben a szinten kivetelesnek mondhato nullanegativ vercsoporttal parosult. Az igy letrejott mutacionak koszonhetden barmit meg tudok enni; barmit, amit elem raknak, es ami lefer a nyeldcsovemen. Nem mindennapi problemamat a csaladtagjaim ugy vettek esz­­re, hogy gyerekkoromban teljesen veletleniil lenyeltem egy, az atlagosnal joval aprobb termetu vasbol kesziilt kisautot; egyszeruen csak jatszottam vele, a szamhoz vettem es mar lent is volt. A muter, mivel az eloszobabol tehetetleniil nezte vegig a kisauto meg­­evesenek gyors jelenetsorat, hiszteriarohamot kapva elobb onkenyes modon, a szamon es a nyeldcsovemen keresztul probalta meg kihalaszni a gyermekjatekot; ezutan spon­tan utni-verni kezdte a hatamat, hatha magamtol kikopom azt, es mert eleve kudarcra itelt spontan maganakeidinak egyike sem hozott kulonosebb sikert, azonnal bedobott az autoba, es, amilyen gyorsan csak lehetett, a korhazba hajtott velem. A legnagyobb meglepetesere azonban nem tortent semmi; bivalyeros gyomorsavam azonnal akei­­oba lepett. A korhazban a doktor ur keszsegesen elvegezte az osszes ehhez sziikseges vizsgalatot, es rontgenfelvetelekre hivatkozva kozolte edesanyammal azt, hogy a diag­­nozis alapjan ez a kisautolenyeles-dolog egyszeruen nem tortenhetett meg; „bizonyara rosszul latta”, mondta a szakerto, de anyam, fogva a rontgenfelvetelt es hallva az orvos megnyugtato hangjat, egyaltalan nem lett nyugodtabb. Teljesen kikelve onmagabdl, sokkos-hiszterikus allapotban, a „lattam, hogy lenyelte” szavakat ismetelgette; igy pro­­balta meg bizonygatni az epelmejuseget. A doktor ur azonban ennek ellenere sem gon­­dolkodott tul sokat a probleman; egyszeruen csak levonta azt a kovetkeztetest, hogy anyam amellett, hogy feltetelezhetoen vak, valoszinuleg meg elmebeteg is. A mama kesobbi beszamoloja szerint az elso spontan orvoslatogatasunk utan, mivel gyerekkent feltunt, hogy mekkora ugy kerekedik ebbol, ugy kezdtem el otthon zabalni a kisauto-

Next

/
Thumbnails
Contents