Irodalmi Szemle, 2021
2021/1 - LENGYEL - Inga Iwasiów: Az utolsó út (próza, Danyi Gábor fordítása) / LENGYEL
maga nem nevezte volna igy, de a hatvan-hetven ev multan is eleven leiras feljogosit ra, hogy ezt a kifejezest hasznaljam helyette. Kinyujtotta a kezet felem, hogy erzekeltesse a botranyt, ahogy egy munkaban megfaradt nd egy ferfi kezfejet csokolja meg. Jobb bele sem gondolni, hogy a dednagymama es maga a nagymama, mielott odebb allt innen, mily magasztosan esedezett a paphoz bunbocsanatert, es mennyi megalaztatast kellett elviselnie ennek a kisfiunak, aki tortenetesen az apam volt. Gyanitom, hogy meg el se hitte, mar ateista valt belole. A Poznan kozeli faluban, a haboru utani evtizedben nem voltak adottak szamara a hithez sziikseges feltetelek. Apa nagyapja - vekony, apro dregember - idonkent meglatogatott benniinket a hatvanas evekben. Olyankor az en heverdmon aludt, en meg atkdltoztem a nagymama heverojere vagy a potagyra. Estenkent leterdelt, hogy imadkozzon. Igy terdepeltek, ki-ki a maga agyanal. A nagymama a Golgotat abrazolo olajnyomat elott. Krisztus es az apja szeme lattara hosszabban imadkozott, mint altalaban, de igy is rovidebb ideig, mint a dedapa. Magasztosan, szuksegbol es mutatoba. Egy falubeli dregember, akkoriban es azelott, biztos, hogy nem engedett, bizonyos, hogy az egesz csalad templomba jart, tartottak a bbjtot, feltek az istent. A legidosebb ferfi a csaladban, fizikai torekenysege ellenere, kemeny kezzel fogta oket. Apa kellemes emlekei a vallasrol: a nagyapa hazaban megoriztek a karacsonyfadiszeket, amelyeket Nemetorszag belsejebol hoztak, ahol a nagysziildk a huszas evekben dolgoztak. Az altala ismert legszebb dolog gyermeki jelleggel ruhazta fel a gyermekkorat, es ha ugy tetszik, a szertartasossag osszetevdjekent is tekinthetiink ra. Otthon mindig apaval diszitettiik a karacsonyfat, es evrol evre meselt a Nemetorszagbol hozott gyonyoru gombdkrdl. Szemiigyre veve oket talan nem tunnenek annyira szinesnek, szepnek es magikusnak. Erosen fenylettek, eliitve a hattertol. A sziileim templomi eskiitetelere egy ewel a polgari utan keriilt sor, a ket csalad egyesiilt frontjanak dhajara. Sohasem voltam apaval misen, leszamitva a gyaszmiseket, templomi eskiivoket es elsoaldozasokat. Ehelyett egyiitt diszitettiik a karacsonyfat. Milyen jelentessel bir azonban a temetes formaja, ha nem hiszunk? Talan olyannal, mint a karacsonyfa-diszites. Meg akartam kimelni anyat a csalad megjegyzeseitol, az olyanoktol, hogy „ugy kaparta el, mint egy kutyat”. Es mindenki mast meg akartam kimelni a zavarodottsagtol, mert amennyire tudhato, hogy hogy fest egy katolikus temetes, annyira a vilagi temetesek sem festenek maskepp, de alapjaban veve megsem tudni, hogy s mint. A vilagi temetesek ismeretlen iranyba tartanak. Apa szamara a hitetlenseg nem politikai iigy volt, igy nem volt olyan erzesem, hogy ellenszegiilok az akaratanak. Nem zavartatta magat, hogy otthagyja az egyhazat, mert igazsag szerint soha nem erezte, hogy hozza tartozik. Rendben, vallalom, hogy nem tartottam tiszteletben az akaratat, de azert dontdttem igy, hogy mindannyian ki tudjuk valahogy birni egyiitt.
