Irodalmi Szemle, 2021
2021/6 - Darabos Enikő: Pastiche és test - az Emlékiratok könyve hagyományviszonyai (tanulmány)
Nadas Peter nagyszabasu tervenek kepletet lattak benne, megfeledkezve arrol, hogy a regeny narraciotechnikai szetszabdaltsaga nemcsak a szerzoseg intezmenyet, hanem a mu egysegessegere vonatkozo olvasoi elvarast is felfiiggeszti. Ennek felismeresevel egy olyan olvasatra tennek javaslatot, mely a mottot a fikcion beltil tartja, azaz a regenyen beliili szovegek mottojakent ertelmezi, mint a nevtelen elbeszeld nagyon is szignifikans jelmondatat. Ha viszont igy ertjiik, vagyis mint a nevtelen elbeszeld megteresenek ideologemajat, amellyel el akarja leplezni a heteroszexualis normarendszer felol ertett „szabalytalansagat”, bevonva ezt a test szentsegenek kepmutato mazaval, akkor fonak modon Nadas regenye megint csak az hommage gesztusat ismetli, kiforditva, hiszen iroi kiserletkent ugyanazt a testrol valo hallgatast iteralja, amit Thomas Mann naploi kapcsan Nadas a szerzo stilusanak kifogasolhato jellemzojekent leplez le. Mintha a motto lenne az a varazsajto, mely hoi a pastiche-ba, hoi pedig a parodiaba nyitja bele az ertelmezest. A ’80-as evek recepciojaban Dobos Istvan emeli ki a nevtelen elbeszeld megteresenek fontos korulmenyet,69 es a mottot az elbeszeld szerepkoreben ertelmezi. Erdekes azonban, hogy Dobos eszrevetelet a recepcio nem interiorizalta oly modon, hogy az a regeny fikcids vilaganak kritikai szemleleteben is megmutatkozzon, a „test templomanak” fennkoltseget es szentseget, mint emlitettem, valamilyen okbol tobbnyire Nadas szerzoi intenciojanak aspektusakent ertettek. Az elozoekben mar emlitettem, hogy Dobos szamara az elbeszeld megterese hangsulyos szerepet kap a szoveg elbeszelesviszonyainak ertelmezeseben. A narrator es a motto viszonya kapcsan pedig ezt olvashatjuk dolten szedve kritikajaban: „A vtestenek templomarol« szolo, regenyeben felepitett tortenetet lerombolja, hogy emlekirataban harom ev multan a hiteleset folepitse, mikent a bizonyossagot ado Jezus harom nap alatt a negyvenhat evig epiilt jeruzsalemit”.70 Ami azt jelenti, hogy Dobos a mottot a fikcio reszenek tekinti ugyan, viszont regeny vs. emlekirat hitelessegenek sarokkoveve teszi, vagyis a „testenek templomat” olyan gondolatalakzatkent ertelmezi, mely az emlekirat mufajaban megtalalt hitelesseg muveszi erejet allitja. Tul azon, hogy ertelmezese - kimondatlanul, de hatarozottan - fiktiv es dokumentarista mufajok hierarchiajat allitja, Dobos ertelmezese nem ad relevans valaszt arra, hogy ha ez igy van, akkor miert orzi meg megis az elbeszeld regenye tortenetet?71 6 9 „Az Istenhez megtert emlekiratiro sajat eltevelyedeset elemzi, hogy elnyerje a kegyelmet” - l'rja Dobos Istvan 1987-ben. Lasd Dobos, „Valaki figyel”, 71. 7 0 Uo„ 67. Kiemeles az eredetiben. 7 1 Hacsak nem olvashato mindez a Hazateres azon passzusaira tett homalyos utalaskent, amikor Nadas beszamol arrol, hogyan semmislti meg a regeny „Urtextjekent” emlegetett tortenet-kezdemenyet. Lasd Janossy Lajos, „30 eves az Emlekiratok konyve II. Beszelgetes Nadas Peterrel”, Litera (2016. junius 3), hozzaferes: 2020. 02.17., https://litera.hu/magazin/interju/30-eves-az-emlekiratok-konyve-ii.html.
