Irodalmi Szemle, 2021
2021/6 - Darabos Enikő: Pastiche és test - az Emlékiratok könyve hagyományviszonyai (tanulmány)
cepcioban is szamos felreolvasas fut63 parhuzamosan egymas mellett, es sehol sem olvastam olyan interpretaciot a regeny kritikai fogadtatasaban, mely megprobalta volna Nadas drasztikusan fragmentalt regenyenek tortenetet rekonstrualni. A szbvegkozpontu irodalomertes es az dnreflektiv szoveg eszmenye a nyolcvanas-kilencvenes evekben a testpolitikai paratextus vizsgalataval egyiitt a tortenet kritikai rekonstrukciojat is ertheto modon zarojelbe tette - az elsot a realista szoveghagyomany altal felertekelt referencialitas mint az irodalom „kulpolitikaja” elleni lazadas igenyevel, az utobbit az irodalmi szoveg retorikai es poetikai megformaltsagat eloterbe helyezo torekvesei altal. Hadd alljak most megis ellen ennek a kimondatlan diszkurziv tiltasnak, es hadd lattassam a regeny szerzo szerepbe bujtatott szereploit, akik kuldnbozd irodalmi mufajok stilusahoz irnak hommage-t, pastiche-t, helyenkent parodiat, de mindenkeppen olyan sulyos es tobb szinten zajlo metatextualis utalasokat aramoltatnak, melyek a szerzoseg, a fikcionalitas, a metareflektiv struktura, a showing es a telling egymasba nyilo utvesztoibe vezetik bele muolvasatainkat. A regenyben kibomlo tortenet tehat a kovetkezo: a Rakosi-korszakban kamaszodo nevtelen elbeszelo berlini osztondijas idoszakanak vegen, a teljes lenyet megrazo Melchior-szerelem elmenyeitol uzotten, ahaborgo tenger es a szelvihar erejere bizva magat epp azon a helyszinen - azaz egy heiligendammi viharban - hatarozza el, hogy regenyt ir, ahova fohoset, Thomas Thoenissent helyezi. Ennek a regenynek a megirasa, mint „egy nagyon tavoli es minden jelentoseg nelkiil valo remeny” (EK. 80.) meg eletben tartja,64 es valoban, haza is erkezik Magyarorszagra, ahol gyerekkori baratja jovoltabol egy kis, Duna-parti faluban lei menedekre. Itt irja meg regenyet, aminek befejezeset mar a heiligendammi rendorsegi fogdaban kigondolja.65 A nevtelen elbeszelo regenyeben a szazadfordulos tengerparti kornyezetbe helyezett Thomas Thoenissen a narrator-foszerepld, aki egy nappal a harmincadik sziiletesnapja utan elhagyja szulovarosat,66 hogy Heiligendammba erkez-6 3 Az egyik legerdekesebb ezek koziil Erdody Edite, aki Klaus Diestenwieg (sic!) szemelyeben jeloli ki a nevtelen elbeszelo regenyenek elbeszelo-foszereplojet (azaz Thomas Thoenissen helyett ot nevezi ki narratornak). Bovebben errol lasd Erdody Edit, „Szinhaz a regenyben”, Ujhold-Evkdnyv 1. sz. (1988): 397-408, 401-402. 6 4 Bar nem igazan eldontheto, hogy a megirando regeny vagy Magyarorszag diktatorikus korszakanak valamikori berekesztodese kepezi meg ezt a remeny-darabkat a „hazateresben”. Es akkor meg mindig nem beszeltunk arrol, hogy Nadas Hazateres-esszeje hogyan hatol be cimevel a regeny egyik belso terebe. 6 5 A konyv vegere illesztett Szokes cimu fejezetbol megtudjuk, hogy a vihar utan a heiligendammi szalloda portasanak feljelentese miatt bortonbe zarjak, es itt mar el is donti, hogy a szobainas fogja megolni Gyllenborgot, akit zaklatott lelkiallapotaban Melchior alakmasakent idez meg a „baratom” szoban (EK. 524.). 6 6 A regenyben hasznalt foldrajzi nevek arra engednek kdvetkeztetni, hogy a nemet-lengyel hataron fekvo Gorlitzet tartja sziilovarosanak (EK. 27.).
