Irodalmi Szemle, 2021
2021/6 - Darabos Enikő: Pastiche és test - az Emlékiratok könyve hagyományviszonyai (tanulmány)
Genette kijelentese meresz gondolattarsitasokra adhat okot, melyek ertelmeben a Nadas-regeny mottojanak kritikai fogadtatasa - es az erre a kiilonbsegre nem erzekeny Sari B. Laszlo testpolitikai elemzese - a regeny altal szubvertalt kortars biopolitikai viszonyok szelesebb ertelemben vett paratextualis hatasairol vald hallgatas nagyon is jelenteses aktusakent ertelmezheto, mely „a test egyfajta szentsegenek” hangsulyozasa altal probalja fedesben tartani a testkep politikai „zajait”. Mondhatnam ugy is, a motto peritextusa kapdra jott a kritikanak, hogy ne kelljen feliigyelet es hatalom biopolitikai vonatkozasairol ertekeznie, ugyanakkor a bibliai diskurzus depolitizaltsagaba kapaszkodva megse hagyja szo nelkiil a mu szubverziv erejet.1 11 De ami a recepcio legtobbet elemzett narratologiai erdeklodeset illeti, az megiscsak a szerzoseg es a narratori funkcio viszonyrendszerenek ertelmezeseben valik vilagossa. 1 1 Bar a test politikai szabalyozottsagat csak 1989-ben emliti Erdody Edit Vigilia-beli kritikaja. 1 2 Bagi Zsolt, A koruliras (Pecs: Jelenkor Kiadd, 2005). 1 3 Errol bovebben lasd Tobias Klauks - Tilmann Koppe, “Telling vs. Showing”, Paragraph 12, in Peter Huhn et al. (eds.), The Living Handbook of Narratology. (Hamburg: Hamburg University: 2014), hozzaferes: 2020. 03. 03, http://www.lhn.uni-hamburg.de/article/telling-vs-showing . A testiseg szempontjat egyenesen elemzese kozeppontjaba helyezd Bagi Zsolt A kor ultras'2 cimu konyveben a Genette altal tematizalt kettoseg, a showing es a telling narraciotechnikai kerdeskoren belul is szemiigyre veszi az Emlekiratok konyvenek narratori funkcidjat. Noha az „esemenyek narrativ bemutatasanak” e ket modjara hivatkozo elmeletek egyaltalan nem hasznalnak vilagos es kovetkezetes terminologiat,13 nagy vonalakban felvazolhato, milyen cimkek es kategoriak menten ertelmezheto szembenallasuk. Klauk es Koppe osszefoglaldja, mely a szakirodalom attekintesevel kivanja tisztazni aterminuspar koriili homalyt, ugy tematizalja a telling fogalmat, mint a „diegetikus elbeszeles riportszeru, parbeszedet mellozd irodalmi narraciotipusat, mely a narrator eroteljes jelenletet feltetelezi, es olvasojaban a ki beszel? kerdeset erositi fel. A showing viszont a „mimetikus elbeszeles” narraciotipusat fedi, melyben a narrator nem tart nagy tavolsagot a bemutatott esemenyektol, emiatt az olvaso ugy erzi, maga is szemtanuja az esemenyeknek, es a mi tdrtenik? kerdese valik meghatarozova a dialogusokat is boven elovonultato esemenysorozatban. Bagi gondolatmenete finoman szolva is hianyos, amikor Genette Proust-elemzese kapcsan beszel a showing vs. telling szovegmodalitasairdl es a narrator szempontjat teszi a diskurzus uralasanak, illetve uralhatatlansaganak sarokpontjava. Az a narraciotipus, melyben a narrator hangsulyosan jeloli sajat jelenletet, a teZ/ing-tipusu elbeszelesmod, mig a showing a kiilonbozd szereplok megszdlalasakent szervezodo narracioformat jeloli. Kerdes most mar, hogy mi a helyzet Nadas nagyregenyenek narratoraival, es milyen kapcsolatba allithato veliik a regeny mottoja? Tenyleg Nadas sajatitja ki maganak
