Irodalmi Szemle, 2021

2021/1 - LENGYEL - Marcin Wicha: Nevetni a megfelelő pillanatokban (próza, Danyi Gábor fordítása) / LENGYEL

Talan maguktol mentek ki. Zaszlok. Lovesek. Azt hittek, hogy mar vege van. Mindenki tevedhet. A haboru utan a nagymama a nyomukat kereste. Eleget talalt ahhoz, hogy felhagyjon a kutatassal es tobbet egy szoval se emlitse a dolgot.

Egesz egyszeruen eltuntek azon a nyaron. Mind a harman. Meg nehany honap es nyilvanvalo balszerencserol lehetett volna beszelni - milyen sokaig kitartottak, es nezd meg, eppen akkor, amikor vege lett... De nem. Fel ewel a felszabadulas elott tuntek el, es veliik egyiitt a fel varos. Nines itt semmi latnivalo.

Elete vege fele anyam elintezte, hogy az eltiines tenyet az eltuntek kozponti leveltaraban is feljegyezzek.

Kitoltotte az idegen nyelvii formanyomtatvanyokat. Meg a halal hozzavetoleges idopontjat is megadta, 1944. augusztus 1-je,2

mintha ismeretlen halottait valahogy ossze akarna kotni a karszalagokkal, a barikadokkal, az utcakon enekelt haborus tiltakozd dalokkal, mindazzal, ami oket nem erintette. Belepottyantak, mint vak legy a honszeretet regenyebe. Minek itt kutakodni. Anyam felelmeinek semmi koziik sem volt az ovohelyhez. Vagy az utcai harcokhoz. A fejvesztett menekiileshez volt.

Az utolso vonat. Mindig az utolso vonat, mintha nem lett volna korabbi. Az utolso hely a listan. Az utolso nev, konydriiletbol hozzatoldva, legalul. Gyere veliink. Ne, maradj inkabb. Van meg egy hely. Nines. Megiscsak valahogy. A sziilokkel maradj. Gyeriink, gyeriink, siessetek.

***

Tele volt szorongasokkal. Egy hir az ujsagban, egy nev a tartalomjegyzekben, egy felmondat, amit a radioban hallott, eleg volt, hogy hirtelen megdermedjen.

Cserebe kepes volt ijesztgetni. A felelmet a neveloi eszkoztar alapveto elemenek tekintette. Talan helyesen.

A halala utan talaltam egy aranyermet. Arra az esetre, ha le kell kenyerezni a bemoszerolokat.

Egyik nap anya tul sok morfiumot adagol be. Amikor ratalalunk, meggyozden azt allitja: „Nem verzek, nem tort el semmim”. Aztan meg azt, hogy: „na, igen, korhazba kell menni”. Majd hirtelen azt, hogy: „Yes”.-Yes.