Irodalmi Szemle, 2021

2021/5 - TSÚSZÓ - Körndl Sarolta: (A csók ára) (közreadja Lill Amália beleegyezésével: N. Tóth Anikó) (elbeszélés) / TSÚSZÓ

Az a szabaly, ha hosszabban akarja, felmutat egy ermet, amint megerkezik. Ven Karoly hiivelyk- es kozepso ujja kdzott megcsillan egy korona, s kozben szemembe otlik, hogy mutatoujjanak fele hianyzik. Mulatsagosnak tartom, hogy a nevevel feleselve rozsaszin selymes bort es a szaj fdlott epp csak serkend bajuszkat visel. Felso ajkanak kozepso resze melyen bemetszett, udvariasan ismerkedik az en sziv alakummal. Az erdeszlaknal razen­­dit Balog Laci bandaja, a zenefoszlanyok a tolgy koriil szallonganak. Karoly felbatorodik, de nem engedem, hogy a nyelve latogatast tegyen nalam. Szarmazas, rang, tapasztalat mit sem er, itt en szabom meg, mikor mi tortenhet. Ha valaki megfeledkezik a szabalyokrol, magara vessen, kevesebb jut neki. A felar csak az idot nyujtja, az erintes nem lesz dusabb. Ebedig Zelenka Eugen, Seefranz Geza es Lanyi Robert keres fel. Egy hideg, egy cserepes, egy boros szaj. Meghintazom a taskam, gurulnak ide-oda az ermek. Cziczka Mari helyet szorit maga mellett a locan, szembol eppen rank tuz a nap, amit kicsit se banok, Visnyovszky Valeria szemlatomast nem oriil, hogy a tarsasagomban kell elkoltenie az ebedjet, de hamar eltereli a figyelmet Tocsek Emil, aki lakmarozas kozben ujabb hatborzongatonak szant tortenetbe fog, Valeria szaja elott megall a villa, hosszu percekig elfelejti bekapni a falatot, Cziczka Mari nem nezhet ra, fulladozik a visszatar­­tott nevetestol, aztan egyszer csak elsotetiil az eg, pontosabban az asztal tulso oldalan allo szeles vallu ferfi eppen ram vet arnyekot, az arcat nem latom, hiszen mogule zuhog a feny, csak a nyakaba hullo szoghajat, szokatlan latvany, a ferfiak manapsag szorgalma­­san latogatjak a borbelyt, rovid a hajuk es simara borotvaltatjak az arcukat. Sort hoznak nagy korsokban, arnyekom ellep, hogy ne akadalyozza a felszolgalast, megindul bennem valami furcsa erzes, bizonytalan es borzongato aramlat jar at, mintha az arnyek egy da­­rabkaja megis rajtam felejtodott volna. Ebed utan szetszeled a tarsasag, egy nagyobb cso­­port a lovolde fele tart, egy kisebb a Szecsi-tavak fele indul, Balog Laciek az erdoszeli tancpadlohoz hurcolkodnak, oket is tobben kovetik, egy darabig Franczek Irmaba es Niki Idaba karolva setalok, aztan azzal az iiriiggyel, hogy fel kell frissitenem magam, eltunok az erdeszlak melletti kishazban. Szerencsere nem varnak meg, mire kijovok, mar nem talalok senkit, aki argus szemekkel kovetne a tolgyemhez. Lenge szel hoz enyhiiletet a hirtelen jott melegben. Felindulva, zavarban, minden­­re elszantan, szeliden, iizdtten, iigyetleniil, feltiizelve Krippel Moric, Alberger Bertalan, Wollner Teodor, Balbach Bela, Ilofszky Ignac, Rombauer Erno, Vitalis Gyula, Joerges Ri-

Next

/
Thumbnails
Contents