Irodalmi Szemle, 2021
2021/4 - ÁRTÉR - Nagy Hajnal Csilla: Harmadnap ( kamaradarab) / ÁRTÉR
SSIMI: Ferj. A PULTOS: Hol van most a ferj? SSIMI: Nem tudom, az eskiivo ota nem lattam. A PULTOS: O... sajnalom. SSIMI: Nem kell sajnalni, ugy tortent, ahogy tortennie kellett. Atutaztam az eskiivon. A gyuru sines nalam, Regina elvitte. A PULTOS: Regina? SSIMI: Hosszu tortenet. A PULTOS: Ezert vagyunk itt, nem? Hogy lerdviditsuk a hosszu torteneteket. SSIMI: Ezt a tortenetet nem lehet lerdviditeni. A PULTOS: O is... atutazd? SSIMI: Tobb annal. Regina maga az atutazas. A PULTOS: (hangosan felnevet) Ez aztan... nem is tudom, mit mondjak. SSIMI: (osszehuzza a szemoldoket) Igazad van, hagyjuk. A PULTOS: (egy darabig torolget, belefeledkezve, aztan kicsit idegesebben csapja le a poharat a pultra, es hirtelen,fesziilt hangon beszelni kezd) Tudod, egyszer volt egy csajom. Egy nagy varosban eldegeltiink egyiitt, egy tagas kecoban, amit akkoriban drokdltem. Nem kellett kulonosen dolgoznunk, en azert eljartam, csak mert elvezem, erted... a csajszi meg festett, gydnyoruen festett egyebkent, idonkent piszok jo penzert el is adott egy-egy kepet, total jol elvoltunk. Egy iddben aztan egyre tobb buli volt nalunk a hazban, ezeket neha en, de legtobbszor a csajom hivta ossze. Minden jol ment, oriiltebbnel orultebb figurak csoveztek nalunk, vaszonnak hasznalta oket, szo szerint... egy ido utan szinte kizardlag emberekre festett. En mondjuk nem akartam, hogy ram fessen, o sem eroltette, de csodaltam, ami kdrulottem tortent. Aztan egyszer arra erek haza, hogy mindenki eltunt a lakasbol, csak a csajom maradt, iil a foldon a konyhaban, az osszes fuggony szethuzva, ablakok kinyitva, ugy iil ott, fenyarban es huzatban, tavasszal, de azert egy viszonylag hideg napon, es csak iil a konyha kozepen, szoritja magahoz a labait, es hallom, hogy valamit motyog magaban. Kurvara megijedtem, odaszaladtam hozza, mondom mi tortent, uristen, leguggolok hozza, erre hallom, hogy azt motyogja: nem akarok atjarohaz lenni, nem akarok atjarohaz lenni, nem akarok atjarohaz lenni... ennyit, korbe-korbe. Mintha eszre se vette volna, hogy ott vagyok. Nem valaszolt semmilyen kerdesre. Csak amikor elkezdtem beesukogatni az ablakokat, akkor kezdett el hangosabban beszelni, de ugyanazt hajtogatta megint, nem akarok atjarohaz lenni, nem akarok atjarohaz lenni, es halal mindegy volt, hogy mit mondok... (megdll, hosszan sohajt) Aznap este elindultam onnan. SSIMI: A sajat lakasodbol? A PULTOS: A sajat lakasombol. SSIMI: De... mi tortent vele? Mi baja volt?
