Irodalmi Szemle, 2021
2021/3 - ERDÉLYI METAMODERN - Vida Gergely: A valóság bűvöletében. Megjegyzések egy metamodern antológiához (kritika) / ERDÉLYI METAMODERN
verseit olvasva itt elsdsorban a lefokozott kompetenciaju megszolalasra kell gondolni, marmint ennek hianyara. Itt (majdnem) mindenki magatol ertetodoen „koltd”, de legalabbis „ertelmisegi”, aki azert felvertezett a vilagban-let, a vilagban valo araszolas, a bolyongas es a csendes szemlelet tapasztalataibol szerzett elmenyek nyelvi megszolaltatasara. Persze ez a koltoiseg maga is szerep (de hat melyik megszolalas nem az a tarsadalmi terben), de a lirai autofikcidk elidegenithetetlen reszet kepezik. Az autofikcio a kotet legfontosabb szovegszervezo-eljarasava valik, ahogy erre az eloszo szerzoi ramutatnak szinte hianypotlo irasukban. Tobb alkotonal valik temava a „koltes” mint olyan, az iras - nem iras tematikaja, ill. az „in work” tipusu metalepszisek. Az irasrol valo beszed tobb evszazados problemaja nemcsak a szerzoi identitaskerdes szempontjabol keriilhet teritekre, de jo fogodzot nyujthat egy uj poetika - ami itt tortenetesen a metamodern jelzdvel van illetve - megragadasara. A „szerzdi metalepszisek” (Genette) leghangsulyosabban Fischer Botondnal, Gondos Maria Magdolnanal, Kulcsar Arpadnal, Sarkany Timeanal, Varga Laszlo Edgarnal erhetok tetten, naluk az identitas megkepzodesenek szerves reszeve valik a verssel valo babralas. Ugyanakkor az antoldgia szovegeinek egy tovabbi retegeben a nyelv, ill. a megszolalas problemaja altalanosabb osszefiiggesek, az interszubjektiv es az en - vilag kapcsolodasok sikjan is tematizalddik. Fischer Botond a Nikotinban egy Camus-utalassal hozza be az apa halalanak tematikajat („Ma halt meg apam. Vagy talan tegnap, nem is tudom pontosan”), s folytatja az ezt megelozd verseben (Marijuana) felskiccelt dekoncentralt szubjektum megrajzolasat. A vers nem-megirhatosagara valo utalas („Nem tudom ezt a kurva verset se megirni igy”) persze ironikus, hiszen itt olvassuk az eredmenyt. Regi dolog ez mar, semmi uj a nap alatt, de ezt felejtsuk most el. Ami erdekesse teszi a verset, az a beszelo apja es nyafogo kisfia altal megnyitott idoiranyok kozti jelenbe preselodo szubjektum rajza. Az iras aktusa ehhez kotodik szorosan, a leghetkoznapibb dolgok soraban tetelezodve: porszivozas, meseolvasas a gyereknek stb. Gondos Maria Magdolna Dagonya c. verse a queer problematikaval kapcsolja ossze az iras kerdeset, tagabb tarsadalmi-tdrtenelmi kontextusban. A szovegben a t. A. T. u. nevu nepszeru orosz lanydud Nasz nye dagonyat c. slagere, ill. a vers- es slagercim homologiaja nyitja az asszociaciok sorat, mignem a „dagonya” a mindenfele massag gyuloletenek jeloloje lesz. Azonban jatekba keriil a slagercim szoszerinti jelentese is („Minket nem kapnak el”). Azt most itt nines mod kimutatni, hogy e jelentes milyen mertekben szorodik
