Irodalmi Szemle, 2021
2021/2 - MÉSZÖLY 100 - „A kontextusváltás képessége". Nagy Csilla beszélgetése Szolláth Dávid irodalomtörténésszel a Mészöly-monográfia kapcsán
Hasonló javaslatot fogalmazok meg egyébként a Pontos történetek, útközben kapcsán is. Ez ma a legkevésbé ismert regénye Mészölynek, pedig rendkívül értékes, csak éppen kevéssé illett bele az eddigi Mészöly-összképbe. Azt hiszem, hogy a regényt ma két igen népszerű, illetve elismert szerző felől lehet visszamenőleg újraolvasni, újra-felfedezni. Az egyik Mészöly felesége, Polcz Alaine, akinek sokkal nagyobb része volt a mű létrejöttében, mint ahogy eddig a recepció azt hajlandó volt elismerni, a másik Mészöly akkori közeli barátja, Nádas Péter, aki ekkor még nagyon hasonló stílusban írt, mint Mészöly. Úgy gondoltam, ha eddig az volt a baj, hogy ez a regény állítólag nem illik a Mészöly-összképbe, akkor tegyük más keretbe. Polcz alaposabb vizsgálat után gyakorlatilag szerzőtársnak tekinthető, és ha a Pontos történeteket két szerzői korpusz közös darabjaként, a házaspár közös műveként olvasod, akkor egészen mást mutat meg magáról. Ráadásul épp ezáltal egy ma nagyon aktuális szempontból is olvasható: mi az „írónő” és az „írófeleség” helyzete az irodalmi rendszerben. I Mészöly Miklós prózapoétikája rendkívüli figyelmet kapott a kilencvenes-kétezres években a szlovákiai magyar irodalomtudományban is. Görözdi Judit5 , N. Tóth Anikó6 és Dobsony Erzsébet7 kötete igazolja ezt. Valamint Szigeti László és Mészöly Miklós beszélgetőkönyve, a Párbeszédkísérlet, amely hihetetlenül izgalmas szöveg8 . Továbbá Grendel Lajos munkássága vitathatatlanul magán viseli a Mészöllyel való érintkezés nyomait: érzékeny Mészöly-olvasataira (A tények mágiája című, az időskori prózát elemző nagytanulmányra, valamint folyóirat-cikkeire) te is kitérsz a monográfia családtörténet-ciklust és a pannon prózát elemző fejezetében. Hogyan látod a Mészöly-Grendel hatástörténeti kapcsolatot? Mi jellemzi Grendelt, a Mészöly-olvasót, és milyen kapcsolódási pontokat látsz a két író szöveguniverzuma között? I Az nyilvánvaló, hogy a Mészöly-értésben Szigeti László és Grendel Lajos hatásával számolni kell, és ez a hatás, azt hiszem, nem korlátozódik a szlovákiai magyar irodalomra, bár ott nyilván erősebb. Szigeti kiadói gyakorlatba példátlan sikerrel átülte-5 G örözdi Judit, Hangyasírás, csillagmorajlás: Elhallgatásalakzatok Mészöly Miklós írásművészetében, Pozsony, Kalligram, 2006. 6 N. Tóth Anikó, Szövegvándor: Közelítések Mészöly Miklós prózájához, Pozsony, Kalligram, 2006. 7 D obsony Erzsébet, Szöveg és (fény) kép kapcsolata a kortárs magyar irodalomban: Mészöly Miklós és N. Tóth Anikó prózájának mediális olvasata, Presov, Vydavatel’stvo Presovskej univerzity, 2013. 8 M észöly Miklós - Szigeti László, Párbeszédkísérlet, Pozsony, Kalligram, 1999.
