Irodalmi Szemle, 2021
2021/2 - MÉSZÖLY 100 - Kosztrabszky Réka: A bibliai szöveghelyek szerepe Mészöly Miklós Saulus című regényében (tanulmány) / MÉSZÖLY 100
nek, továbbá ő is gyakran töpreng azon a kérdésen, hogy vajon a Tóra valóban csak egyféleképpen értelmezhető-e. A pluralitás azonban nemcsak e kérdésfeltevés mentén kapcsolódik a regényhez, hiszen a regénypoétikai sajátosságokból adódóan a mű - ahogy a bevezetőben láthattuk - számtalan értelmezési irányra nyitott, így az átvételek céljára való rákérdezés is releváns megközelítési módnak mutatkozik. A most következő írásomban ezért annak a kérdésnek a megválaszolására teszek kísérletet - az írás terjedelmi korlátáiból adódóan csak vázlatosan és a teljesség igénye nélkül -, hogy mi a szerepe az egyes (módosított) idézeteknek, illetve az egyes bibliai szöveghelyek megidézésének a személyiséganalízisre épülő regény poétikájában. 2. Figyelmünket elsőként a mű bibliai pretextussal való kapcsolatára kell összpontosítanunk, mivel ennek tisztázása feltétlenül szükséges a bibliai idézetek regényszövegben betöltött szerepének vizsgálatához. A regény bibliai pretextushoz való kötődését már annak címe, illetve az egyik mottója is megteremti. Ezek a mű paratextusaiként, azaz olyan segédszövegekként határozhatóak meg, melyek segítik az olvasót a szöveg megértésében,15 továbbá az olvasó elvárási horizontjának kialakításában is szerepet játszanak.16 Maga a regényszöveg egy olyan hypertextusként azonosítható, mely a keresztényeket üldöző Saulus történetét is feldolgozó Apostolok cselekedetei című, hypotextusként meghatározható bibliai szövegrészekből, különböző transzformációs eljárások által jött létre.17 A hypotextus felhasználásának tekintetében redukciós és kibővítő eljárások egyaránt megfigyelhetőek. Az előbbi abban érhető tetten, hogy a mű a főhős sorsát csak egy bizonyos pontig, a megvakulás pillanatáig követi, továbbá kimarad belőle Saulus Jézus hangja által kísért megtérésének mozzanata, valamint későbbi életének eseményei is, s ennek következtében „Mészöly Saulusa [...] rendíthetetlenül halad tovább a damaszkuszi úton, a város felé, ahová sohasem fog megérkezni.”18 Tehát éppen az a mozzanat marad ki a regényből, mely egyfajta magyarázatként szolgált Saulus megtérésére, vagyis megválaszolta a „miért?” kérdést, 1 5 A fogalmat Gérard Genette transztextualitás-elmélete alapján használom. Mivel Genette művének olyan részleteit is idézem, melyeknek még nincs magyar fordítása, ezért tanulmányomban az angol nyelvű fordítás oldalszámaira hivatkozom. Gérard Genette, Palimpsests. Literature in the Second Degree, Channa Newman - Claude Doubinsky ford., London - Lincoln, University of Nebraska Press, 1997, 3. 1 6 Kulcsár-Szabó Zoltán, Intertextualitás: létmód és/vagy funkció?, Irodalomtörténet, 1995/4, 509-514. 1 7 Genette a hypertextualitás fogalma alatt az olyan szövegközi kapcsolatot érti, amely a B szöveget (hypertextus) egy korábbi A szöveghez (hypotextus) fűzi. A hypertextus fogalma alá sorolja azokat a szövegeket, melyek egy korábbi szövegből egyszerű vagy közvetett transzformáció útján jönnek létre. Genette, I. m., 5. 1 8 Angyalosi, I. m„ 96.
