Irodalmi Szemle, 2021
2021/12 - Koós István: Nonentitás és allegorikus identitás (Jókai Mór: Ahol a pénz nem Isten) (tanulmány)
Az onmagaba zart, termekeny szigeten eld nev nelkiili szereplok temaja tehat felidezi a bunbeeses elotti allapotot, aminek vagykepe egymastol latszolag ktilonbozd narrativak es filozofiai koncepciok alarca mogott allanddan ott kisert az europai kulturaban. A regeny egyik epizodja teljes egyertelmuseggel jeleniti meg ezt a viziot: a sziiret idejen az elbeszelo egyiitt dolgozik a szigetlakokkal, ejjel pedig leiilnek, elvezik a pihenest es az egyiittletet. Az identitas ekkor totalisan eltunik, feloldodik a termeszeti erokben: „Vilag szamuzottei, vademberek, osemberek voltak egyiitt. Velem kiegeszitve. En is kozejuk illettem. Semmi sem kotott az elhagyott vilaghoz. Se hazam, se csaladom, se eletpalyam.”30 A haza es eletpalya az, ami identifikalna az en, ezek hianyaban a szubjektum teljesen felszamolodik. Az ejjel bekoszontevel mar nem latni semmit a kiilvilagbol, csak a termeszet hangjai hallhatoak, amihez csatlakozik a regeny szereploinek eneke, illetve Ruffo dudajanak hangja. „Az ejsotet bealltaval megzendult az allatvilag kardala. A mocsarak lakoi, a bekak, tekndcok, a vandormadarak, a vizikutyak, a repulo mokusok brekegese, fiityulese, cincogasa osszevegyiilt a bdlombika mely kiirtolesevel. Az embernek is kedve tamad ilyenkor az ejt megeleveniteni. A Ruffdnak volt dudaja.” A vizualitas, amely artikulalna akiilvilagot, amely format, szilard korvonalat, identitast adna a letezoknek, elkulonitene oket egymastol, teljesen megszunik, csak a hang marad. A vilag hangga valik, amivel a duda reven egybeolvad az emberi dal is: az en maradektalanul feloldodik a letben, az elidegenedes mindenestiil megszunik. A szereplok visszakeriilnek abba a termeszeti allapotba, ami a civilizalt ember szamara egyebkent mar elerhetetlen, es amelyben az ember „lelket semmi sem dulja fol, s e lelek teljesen atadja magat a jelenbeli letezes erzesenek; a jovdrdl fogalma sines, meg a legkozelebbi jovdrdl sem.”31 Ez a Nietzsche altal vagyott tiszta jelen, amiben az allatok elnek, vagy a let dioniiszoszi oldala, amikor Apollon maszkja szethullik. Mintha Adam es Eva megfeledkezett volna a meztelensegerol es visszatert volna a paradicsomba, vagy mintha Adorno Odiisszeusza ledobta volna a koteleit, engedve a csabitasnak, hogy a szirenek dala eltorolje enjenek hatarait. Szilagyi Marton ugy veli, hogy mivel Capitanoek tudatosan hasznaljak ki azt a helyzetet, amivel a veletlen ajandekozta meg oket, a sziget sokkal inkabb tekintheto alternate vilagnak, mint a paradicsomi allapot megidezesenek,32 es ugyancsak ezt tamasztja ala, hogy Capitano es csaladja „nem mondanak le a civilizacio technikai vivmanyairdl.”33 Am a fenti szovegresz vilagosan bizonyitja, hogy a regenyben kozponti szerepet kap az identitas elvesztesenek kepzete, illetve a (fikcionalizalt), kezdeti, az elidegenedes elotti allapotba vald visszateres vagyanak megfogalmazodasa. Ha Verne regenyevel (A rejtelmes sziget) hasonlitjuk ossze Jokai muvet, az is lathatova valik, hogy a magyar szerzo hosei joval kevesbe tamaszkodnak a technika-3 0 JMOMReg, 71., 103. 3 1 Rousseau, i. m., 97. 3 2 Szilagyi Marton, Az elhibazott teremtes =,.Mester Jokai”. A Jokai-olvasas lehetosegei az ezredfordulon, szerk. Hansagi Agnes, Hermann Zoltan, Bp., Racio, 2005,141. 3 3 Uo., 142.
