Irodalmi Szemle, 2021
2021/12 - Daša Krištofovičová: Debilek nagykönyve (próza Szaniszló Tibor fordításában )
Egyszer egy hajnali szex utan, kb. fel dtkor az a debil azt mondta a lanynak, hogy ne jatssza mar meg magat, dszerinte a lany ugyis lefekiidne az o osszes debil haverjaval, ha adodna ra alkalom. A lany erre nem mondott semmit, mert mit is mondanatok akkor, ha valaki bedobja a szivetek a turmixgepbe. A lany tobbe nem hitt a marhasagokban, es elkezdte kerulni ezt a debilt. Nem lattak egymast haromnegyed evig, amikor is osszefutottak egy fesztivalon. A debil a debil haverjainak tarsasagaban volt ott, es koztiik volt a debil batyja is. Es ennek a lanynak ismet atkattant valami a fejeben, valami osszezavarodott, egy kis csevej ezzel, small talk azzal, es rovidre vagva, egyszer csak osszejott a debilnek a debil batyjaval. Azok ketten ikrek voltak, egypetejuek. Aki nem ertene a lenyeget, annak elmondanam, hogy ugyanugy neztek ki. Es kicsit ugyanugy is viselkedtek, mert a debil testver is otthagyta a lanyt ket het mulva. De mivel valamivel kemenyebb alaknak tartotta magat, szemelyesen jott elrendezni a dolgokat. Es a lany azok utan, amiket mar atelt ezzel a debil csaladdal, behuzott neki egy jobbost. Csak masodszorra sikeriilt, na de akkor is. Es az a lany megint csak en voltam, Borisa Filanova, aki megzavaroda. Aztan volt meg a szinhazban egy tetovalt sminkes csaj, aki, amikor az az dreg debil szinesz kozeledni probalt hozza (az, amelyik szerette mondogatni a noknek, hogy milyen szivesen megfogna a melliiket), szoval o azonnal elkezdett ra kiabalni, hogy tunj a picsaba innet, tartsd tavol magad tolem! Es ha valaki ezen megbotrankozott, marmint, hogy o megiscsak egy szinesz, egy idosebb ur, o meg csak sminkes, szoval a hierarchia, meg blablabla, akkor azt valaszolta, hogy csakis az tehet rola. Es meg annyit mondott, hogy: en megprobaltam tapintatosan elmagyarazni neki, hogy engem nem erdekel, mit gondol a melleimrdl, de ezt az elso szaz alkalom utan elfelejted, es most mar abban a stadiumban vagy, hogy repiilnek a pofonok. Es ez a lany viszont nem en voltam. Sajnos. Valamikor, de mar tenyleg nagyon regen, volt a szinhazban egy nd, egy vilagosito, aki eloadas kozben halt meg. Senki nem vette eszre, mert egy olyan eloadas volt, ahol nem voltak fenyhatasok. Csak kesobb, mikor a technikusok eltakaritottak a szinpadot, vette
