Irodalmi Szemle, 2021
2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Pénzes Tímea: A szlovák expat szerzők műveiben előforduló kultúraspecifikus kifejezések és vendégszavak fordítása (Svetlana Žuchová: , Ivana Dobrakovová: , Zuska Kepplová, Mária Modrovich) (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS
Mivel egyes realiak, vendegszavak, idegen kifejezesek meghagyasa, illetve elhagyasa jelentosen befolyasolja a celnyelvi szoveg milyenseget, fontos, hogy a celnyelvi befogado ele adekvat forditas keriiljon. „A nem megfeleld forditas kovetkezmenyekent elveszhet, vagy modosulhat a realiak j elentestartalma, mellyel egyiitt hatterbe szorulhat a szoveg specifikuma, esetleg mondanivaloja is” (Honti 2011). A fordito szamos eljarashoz, muvelethez es strategiahoz nyulhat, hogy megorizze az eredeti szoveg tematikai, hangulati stb. vonasait. A fordito maga donti el, olvasataban a szoveg milyen megoldasokat „igenyel”, melyik felel meg leginkabb forditdi/emberi alkatanak. A forditas soran a fordito egyeni forditoi strategiai jelennek meg: explicitacid mellett dont vagy sem, meghagyja az idegen kifejezest vagy magyar kifejezessel „helyettesiti”, altalanosabb kifejezeseket hasznal vagy konkretizal. A fordito dontese, hogy teljes atalakitast vegez, es egy masik etel nevevel oldja meg a forditasi helyzetet (treska - parizer), mert az adott kifejezes nem meghatarozo az eppen targyalt szovegresz szempontjabol. Rajta mulik, milyen modon teszi ezt: dolt betuvel, idezojellel, magyarazo betoldassal vagy masfajta kiemelessel. (Monika Kompanikova szlovak frond a forditora bizta, hogy a kofolat limonadera, a Horalkyt napolyira, a Jednotat elelmiszerboltra csereli-e). A fordito maga dont arrol, mennyire fontos egy szepirodalmi mu egyes szituacioiban az ismeretterjeszto funkcio, amely az idegen orszaggal kapcsolatos ismereteinket bovitheti es nosztalgiat ebreszthet. Sziikseges lehet-e egy-egy szlovak szovegben a (cseh)szlovak jelzo betoldasa. A fordito maga donti el, megteremti-e a lehetoseget, hogy a celnyelvi olvaso esetlegesen utananezzen az adott etelnek, vagy elhagyja, illetoleg mas etelnewel helyettesiti. Ha a szovegben hagyja, az olvaso utananezhet es tovabbi informacidkat szerezhet az adott realiarol, vagy „atugorhatja”, gondolvan, hogy nyilvan a szlovak szereplo olyasmit evett, ami tipikusan szlovak etelital (pl. treszka), es tovabb olvas. Egyes forditok afele hajlanak, hogy az idegen jelleget hatterbe szoritsak (ez fokent a 19. szazadi irodalom, illetve manapsag a gyerekirodalom forditoinal bevett szokas, hogy „magyaritanak”), masok viszont szeretik, ha a forditas megorzi realiait, egzotikus voltat (lasd honosito es elidegenito forditas). A kutatott forditasokra tobbsegeben az elidegenito eljarasok jellemzoek: a forditok megoriztek a forrasnyelvi szoveg idegen elemeit es a transzliteracio atvaltasi muveletet alkalmaztak leggyakrabban: egyszeruen atvettek a forrasnyelvi szovegben is idegenkent hato vendegkifejezest a magyar forditasba. (Bar koteten beliil es kotetrol kotetre valtozo tendencia is megfigyelheto: egyes helyeken csak magyarul szerepel az idegen kifejezes, vagy az idegen kifejezes mellett szerepel a magyar magyarazat, illetve csak az idegen kifejezes szerepel, magyarazat nelkiil). Tovabba leginkabb a magyar celnyelvi kifejezes behelyettesitesevel, illetve explicitacioval
