Irodalmi Szemle, 2021

2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Veres Erika: Száz év Hüzün - Ahmet Hâşim 1921-ben megjelent kötetéről (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS

vacskai, akik az allandosagot es hallgatagsagot keresik. A kovetkezo, negyedik strofaban deriil ki az olvaso szamara, hogy a meg nem nevezett orszagot csupan a koltoi kepzelet sziilte: Hamis hely ez vajon vagy valos? („Bir yalan yer midir veya mevcud” uo, 152). S a lirai en valaszolni probal e kerdesre: Nem tudom... Csak te, en es a kek tenger lete bizonyos, s az estee, aki bennem a buskomorsag es ihletettseg hurjait pengeti („Bilmem... Yalmz I Bildigim sen ve ben ve mai deniz I Ve bu ak§am ki eyliyor tehziz / Bende evtar-i huzn ii ilhami.“ u. o.) - mondja.

Nyar (Yaz) - A szinter ismet nyitott: a vers egy tengeri latkeppel kezdodik, s mint Ha§imnal oly gyakran, a fd cselekmenyt megint egy naplemente jelenti, amit megfigyelhetiink. A foszereplo egy fiatal nd, egy buskomor ferfi s egy hatalmas, mely, bizonytalan kek csillag.

Osz (Sonbahar) - egy szeptemberi helyzetkepet latunk: veres fenyben, kusza hajban boklaszo szel. A beteg szel, a fajdalom szele, amelynek hangja olyan gyenge, hogy nem hallja senki, csak beszel maga maganak.

Tel (Ki§) - Az evszakok felsorolasanak zaroakkordjakent ebben a versben a tel keriil a fokuszba, illetve a tel motivuman keresztiil a magany es a fiistkent tovaszallo hiabavalosag erzete.

Erkezes elott, I (Gelmeden Evvel, I) - Egy nevtelen, szotlan erddhoz hasonlitja szivet a lirai en, s az arnyekban csobogo vizek e csondet megtorven, szeretojenek e szivbe valo megerkezeset lesi. A szel, a vizcsobogas es a szereto hangjat a remenytelenseg zenejekent aposztrofalja a kolto.

Megjottel, II (Geldin, II) - S amikor ebben a versben megerkezik O, este van, es afak a mezokkel egyiitt a csondnek es szomorusagnak nyujtanak epp menedeket. A varva vart megerkezesrol azoban nem deriil ki, hogy egy harmadik szemelyrol (a kedvesrol) van-e szo vagy a lirai enrol magarol, hiszen egyes szam masodik szemelyben mindket ertelmezes lehetseges. Az erkezes celja mindenesetre egyertelmii: megpihentetni a szivfajdalmat. Vegiil egy kepzetrol beszel a lirai en, a fiatalsagrol, amelyet a szomoru es mozdulatlan estenek hangulatahoz kot.

Az Egyiitt, III (Birlikte, III) cimii versben, amely a kotet harmadik reszet zarja, ismet elenk keriil a csillagokkal diszitett tiill, vagyis az egbolt, s rajta az eppen feljovd hold, amelyet a kolto arany rozsahoz hasonlit. Egy igazan romantikus sorral fejezodik be ez a ciklus: Tied ajkam csokja, ajkad halhatatlan pirosa pedig az enyem. („Sana aid lebimdeki buse, I Lebinin surh-i bizevali benim.” uo, 166) S a kerdes, vajon megtortent-e a csok, megvalaszolatlan marad.

Az utolso, negyedik reszben Egyeb versek (Muhtelif §iirler) osszefoglald cim alatt a kovetkezo versek olvashatok: Tenger (Deniz), Ahhoz a regi szobahoz hasonlatos (O Eski Hiicreye Benzer ki), Aprilisi ej ($eb-i Nisan), Hazam (Evim), Tiikorkep/Visszhang (Aks-i Sada), Utolso ora (Son Saat), Magamnak (Kendime), Igazat a hamistol (Riifd), Most ($imdi), Szel (Rtizgar).