Irodalmi Szemle, 2021

2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Veres Erika: Száz év Hüzün - Ahmet Hâşim 1921-ben megjelent kötetéről (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS

sze: Utak (Yollar), Sotetseg (Zulmet), Az az orszag (O Belde), Nyar (Yaz), Osz (Sonbahar), Tel (Ki$), Erkezes elott, I (Gelmeden Evvel, I), Megjottel, II (Geldin, II), Egyiitt, III (Birlikte, III). A megvaltozott struktura es hangnem fokent a versek hosszusagaban keresendo. Mig a kotet elso ket resze tulnyomdan negysoros strofakbol all, addig a harmadik resztol kezdodoen tdbbversszakos, sot, nemelyik esetben kifejezetten hosszuversrol beszelhetiink.

Az Utak (Yollar) cimu versben naplementevel indlt a kolto, s az ej bealltaval alvd termeszetrol beszel. Maganyos utak kepzelt orszagok fele visznek. Egy titkos kez fenylo csillagokat hoz le az egrol, nehogy az est arnyeka megdlje a szlvet. Kozben templomok epiilnek a naplementetol voroslo horizonton, s beall a hatartalan, orok csond. A messzesegbol arany szemevel hivja a bus lelkeket a templom, s az est csdkja remeg e templomok istenndinek ajkan. Szinet megvaltoztatja az eg, es magahoz hivja a szivet, mikozben az ej sotetje kerlelhetetleniil leszall. Vegezetiil arrol kapunk hirt, hogy a vagy es erzes templomainak broklangja fele vezetnek az utak, bar az arnyek igy is ra- meg ratelepszik az igeretek kapujara.

Sotetseg (Zulmet) - Itt egy parbeszed zajlik a lirai en es egy titokzatos beszelgetotars kozott. A lirai en mintha bucsuzna az evilagi lettol, s hagyna, hogy leptei nyomat arnyek es sotetseg fedje el. A sotetseget tengerhez hasonlitja a kolto, pontosabban azzal von parhuzamot, mint amikor a nagy, mely es hideg tenger a vilag alakzatait mozdulatlanna tette. Ebben a parhuzamban a halal megfelelojekent az alom jelenik meg. Beszelgetotarsanak meghagyja vegiil, hogy arnyas vizekbe fult fajo halalat mondja majd el az utana kerdezoknek.

Az az orszag (O Belde) - A lirai en ujra egy parbeszedet folytat: egy szep valakivel I valamivel. Talan a kolto koran elhunyt edesanyja ez a szepseges szemely, akinek fajo banatat elmondja: Te es en / Es a tenger / Es ez a remegestol mentes, csondes est, / Amely mintha lelkem illatat gyujtene dssze, IA tavoli I Es kek arnyu orszagtol messze maradva IE helyen orok otthontalansag es szetszakitottsag az osztalyresziink... („Sen ve ben I Ve deniz I Ve bu ak§amki lerzesiz, sessiz I Topluyor bu-yi ruhunu guya, I Uzak I Ve mai golgeli bir beldeden ciida kalarak I Bu nefy ii hicre miiebbed bu yerde mahkumuz...” /Ha§im 1983: 150/). A harmadik versszakban a titokzatos, meg nem nevezett orszag jellemzoit irja le a kolto - a kek este mindig megpihen ez orszag folott, s szoknyajan a tenger almot szor a lelkekre. A nok ebben az orszagban szepek, tisztak, s az ejhez kotodnek. Lelkeik torekeny estek ar-