Irodalmi Szemle, 2021
2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Veres Erika: Száz év Hüzün - Ahmet Hâşim 1921-ben megjelent kötetéről (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS
meghatarozova tette a Nyugat gondolatvilaganak megszilardulasat a modern torok kulturaban. Ezzel egyiddben hatterbe szorult a vallasi befolyas, legalabbis a politikai donteshozatalban. Kulturtorteneti szempontbol megkeriilhetetlen a nyelvujitasi tendenciak megvaldsitasa, hiszen Ataturk reform)ai kozott nem csupan egy abece-valtasrol, hanem a torok nyelv megreformalasardl beszelhetiink. Amellett, hogy a tdrdkdk attertek az arab betuhasznalatrol a latinra, szokincsiikben is jelentos valtozasok kovetkeztek be. A fdkent perzsa es arab jbvevenyszavakbol osszetevodo oszman-tbrok nyelv kifejezeseit megprobaltak torok eredetu szavakkal helyettesiteni. A mai torok koznyelvi nyelvhasznalat ezeket a nyelvujitasi kifejezeseket reszesiti elonyben, mfg az arab kifejezesek a vallasi nyelvhasznalatban tovabbra is megmaradtak. Fontos megjegyezni, hogy az Oszman Birodalom bukasaval, s a koztarsasag letrehozasaval nem kis vesztesegek, s nem csekely erofeszitesek aran jutott tul a torok kultura a szazadfordulon, hiszen az 1910-es evek szabadsagharcos torekveseiben egy generacio odaveszett. Akik pedig megmaradtak, azoknak vilagnezeti szinten kellett ujratanulniuk sajat kulturajukat. A regi es az uj era kozott tatongo szakadekban boven maradt osszegzesre varo anyag - a mai napig talalni itt kincseket es aknakat egyarant._ A szazadfordulo torok emberenek elete tehat nagyot fordult, bar a lakossag osszetetelet kiilbnbozd szinteken es szempontokbol erdemes vizsgalni. Mivel nem egy homogen tarsadalomrol beszeliink, ezert etnikum, vallas es kultura tekinteteben is jelentos kiilonbsegeket kell figyelembe venni. Mindezek mellett a font emlitett valtozasok az orszag kiilonbozo teruleteit sem egyforman erintettek. Bar Isztambul tovabbra is tartotta befolyasos szerepet, Nyugat-Torokorszag felol egyre inkabb Anatolia iranyaba tolodott a hangsuly. Megkezdodtek az uj fdvaros kialakitasanak munkalatai, amelyeknek koszbnhetden az Isztambult Kdzep-Anatoliaval osszekbtd utvonalak es kisebb varosok kozgazdasagi jelentosege is megnott. Ez egyuttal azt is magaval hozta, hogy az emberek raismertek szarmazasuk fontossagara. Egyre inkabb eloterbe keriilt a torok nemzetiseg tudomanyos kutatasa, emellett a muveszetekben is egyfajta nemzeti mozgalom kialakulasarol beszelhetiink. A festeszetben es az irodalomban ez ido tajt olyan motivumok kapnak helyet, amelyek az anatoliai multat allitjak eloterbe, a regmult, a nep, a hiedelmek es legendak, a nepi mitoiogia alakjai szerepelnek a kepeken es az irodalmi miivekben. Mindemellett a kozelmult haborus idoszakaira is visszapillantanak a kor miiveszei: a torok nep szenvedesei, szabadsagvagya, hadszinterek s az uj (katonai) technika abrazolasa valik mervadova. A nemzeti identitas effajta ujraalkotasa ambivalens eredmenyekhez vezetett: egyreszt visszaterni Kelet fele az anatoliai gyokerekhez, masreszt megnyitni a kapukat Nyugat fele, mikozben egy hosszu-hosszu bizanci es oszman berendezkedesen probal meg tiillepni egy hatalmas allamalakulat. Ez egyszerre hatrahagyasa egy katonailag-vallasilag iranyitott o- es kozepkornak, valamint reneszansza a honkereses-foldmiiveles jegyeben telt oskornak, mikozben epp javaban zajlik a szazadfordulo moder-
