Irodalmi Szemle, 2021
2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Veres Erika: Száz év Hüzün - Ahmet Hâşim 1921-ben megjelent kötetéről (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS
VERES ERIKA SZAZ EV HUZUN* * A torok huziin kifejezes szomorkas oromot, melankoliat, buskomorsagot, nosztalgiat jelent. A hetkoznapi torok nyelvhasznalat e kifejezese Orhan Pamuk Isztambul c. kotete ota esztetikai fogalomkent ertelmezheto. 1 1699 es 1918 kozott az Arab-felsziget voros-tengeri partvideke, Sziria, Palesztlna, Libanon, Jordania es a mai Irak teriiletenek nagy resze veszett el az Oszman Birodalom szamara. 2 Algeria 1534-1830, Tunezia 1574-1881, Libia 1551-1912, Egyiptom 1517-1914/23 kozott volt oszman gyarmat. 3 Ide a Balkan-felsziget es a Fekete-tenger partvideke tartozik. AHMET HA5IM 1921-BEN MEGJELENT KOTETEROL A kovetkezo tanulmanyban a modern torok lira egyik jeles kepviselojenek, Ahmet Ha§imnak munkassagarol lesz szo. Szaz ewel ezelott j elent meg a kolto Gdl Saatleri cimu verseskotete, amelyet magyarul „Tavi drak“ clmre fordithatnank. Az irodalomtortenet meltan tekintheti ezt a kotetet a torok modernitas egyik alapkovenek. A Tavi orak nem csupan egy uj fordulat vagy egy artisztikus Nyugat-utanzas a torok irodalomban, hanem egy eredeti, regit s ujat otvozo, sajat koranak hangulatat, gondolatisagat huen erzekelteto versgyujtemeny, amelynek minden egyes darabja kerek egesz, s e kerek egesz mozaikdarabkakbol epul fel egy misztikus, alomszeru, dramai s egyben lirai (mondhatni zenei) vilag, amely magaval ragad. Az 1920-as evek torok nyelvu irodalmanak nehany sajatos jellemzojere szeretnek eloszor kiterni. Elsdsorban a kor taplalta tematikus motivaciora, masodsorban pedig a korabeli nyelvhasznalatra. A szazadforduld mozgalmas idoszakot jelentett az 1699 ota teruleteit veszto Oszman Birodalom szamara. Mind Azsiaban1 es Eszak-Afrikaban,2 mind pedig Europaban3 jelentosen csokkent az oszman befolyas, mikozben a meg meglevo teriiletek megtartasa erdekeben folyamatos harcok zajlottak a birodalom hatarain. A Fenyes Porta dicsosege megkopvan csakhamar vege szakadt a szultanok uralmanak is. Miutan 1908-ban II. Abdulhamid szultant tronjatol megfosztottak, kezdetet vette a parlamentaris monarchia szerinti allami berendezkedes. Ennek kialakitasa kozben tovabb folytatddott a hadviseles, hiszen a megtdrt birodalom reszei irant hatalmas erdeklodes mutatkozott: francia, angol, orosz seregek es flottak iranyultak az orszag belseje fele, hogy minel nagyobb reszt kiszakitva sajat befolyasuk ala vonjak a strategiailag igen jelentos Kis-Azsiat. A torok szabadsagharc (Kurtulu§ sava$i 1919- 1923) es Mustafa Kemal Ataturk - aki hatalmas vesztesegek aran ugyan, de gyozelemre vitte a torok seregeket - nem maradhatnak emlites nelkiil. Mustafa Kemal pasa katonai es diplomaciai befolyasanak novekedesevel egyiddben lendiilt at az Oszman Birodalom maradeka egy uj eraba, amelyben megsziiletett az onallo Torok Koztarsasag. A koztarsasag kikialtasaval (1923) szamos ujdonsag erkezett a torok kulturaba, illetve szamos ujdonsag valt hivatalosan is elfogadotta. Itt elsdsorban a nyugatosodas folyamatanak legalizalasara gondolhatunk, hiszen az uj allami berendezkedes nyiltan a nyugati eszmek es hatasok fele fordult. Megjegyzendo, hogy a nyugatosodas folyamatanak kezdete meg I. Mahmut, III. Mustafa, III. Selim, IV. Mustafa, II. Mahmut szultanok idejere nyulik vissza, akik kiildnfele rendeletekkel (Giilhane Hatt-i Humayun, Islahat Fermaru) biztositottak a nyugati eszmek bearamlasanak lehetoseget az oszman kulturaba (Qubuk^u 1986: 17-19). Az uj koztarsasag vezetesenek erne gesztusa
