Irodalmi Szemle, 2021

2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Polgár Anikó: „Én voltam a Föld, én voltam a mennybolt". Az Axis Mundi motívuma Lesznai Anna Eltévedt litániák című kötetében (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS

A versben annak a kozepkori vilagkepnek (Frye, 1997, 216-217) a nyomait lehet felfedezni, mely szerint a mindensegnek negy szintje van: a menny (Isten jelenlete), az eden (az ember eredeti otthona, „eltunt, de mint allapot visszanyerhetd”, Frye, 1997,217), a termeszet (a kor­­nyezet, amelyben eltink, teoldgiailag a bunbeeses vilaga), a pokol (a bun vilaga). Az ember „vagy lefele megy a biinbe es a halalba”, „vagy folfele torekszik” (Frye, 1997, 217). Lesznai verseben az ujsziilott az Edenbol jott, az anyameh az Edennel azonosul. „Merre van Eden, ringo anyameh Hol mindenekkel boldog egy valek?” (Lesznai, 1922, 61) Az ujsziilottet a fekete halal ijeszti. Kozvetlen a sziiletese utan faj neki a legjobban, hogy az Edent el kell hagynia. „mert vered Meg edenszagu, en karcsu faklyam, S az edeni fak himporat Hinti ram ma meg pillad” (Lesznai, 1922, 62) Az anya is visszaemlekezik arra, hogy nemreg meg 6 is az Edenbol jott, ezert egyiitt sirnak: „Inkabb sirjunk ketten, I Sirjunk nedves, mely medres I Patakot.” (Lesznai, 1922, 63) A konny arra szolgal, hogy az angyal konyoriiljon, az „ego pallos hagyuljon”, enyhiiljon a harag, s az Eden ujra befogadja ezt a „sohse lett elef’-et (Lesznai, 1922, 63).13 GYOKERKERESO ESO Az esd osszekdtdelem menny es fold kbzott: nem csupan a foldre erkezik, hanem minel me­­lyebbre, elmeriilve az axis mundi vonalan. Az egyik versben Jezus „kegyelemzapor”-kent je­­lenik meg (Lesznai, 1922, 92). Az esd kozmikus tavlata mutatkozik meg az Esti csendeletben: az esd jelzoje, a „gyokerkeresd” (Lesznai, 1922, 26) mutatja ezt az egyre melyiilo, lefele nyild tavlatot. Az esdmotivum nemcsak a vegetacids es evszakszimbolikanak a resze, hanem egy kozmikus rend lenyegi eleme: a vilagtengelyen fontrdl lefele tortend mozgas kepe, mely „az 1 3 Lesznai negy gyermeke koziil egy 1913-ban csecsemokoraban meghalt, a vers olvastan ez az eletrajzi referenda is esziinkbe juthat (Lesznai, 2010, 491).

Next

/
Thumbnails
Contents