Irodalmi Szemle, 2020
2020/10 - KORTÁRS SZLOVÁK - Ivana Dobrakovová: Apa (novella, György Norbert fordítása) / KORTÁRS SZLOVÁK
IVANA DOBRAKOVOVA APA Valasztok egy kepet, nem allitom, hogy tipikus volna, csak elmondasbol ismerem, nem emlekszem ra: iilok a noverem mellett a heveron, a nappaliban. Meset neziink. A noverem negy ewel iddsebb nalam, o ugy hat lehet, en kevesebb, mint ketto. Apa a konyhaban. A vardombon lakunk, a Mudron utca mellett, a legmenobb pozsonyi negyedben. A garazsban egy prima Ford, a nappaliban kandallo, a balkonrol latni Ausztriat. Egy eve bolcsddes vagyok, mert a sziileim dolgoznak. Anya lep be az ajtdn, munkabol jon, lestrapalva, lognak rajta a szatyrok, bevasarolt, igy talal rank. A noverem taknya a terdeig er, legalabb nem erzi, hogy Svetlana hugocskaja teleszarta a pelust, es most jarkal vele mindenfele. Apa a konyhaban, persze, alszik, feje az abroszon, mellette egy iiveg. Nem kell magyarazni, ertjiik. Valamit azert szeretnek tisztazni. Apa nem lakott veliink. Hetkozben sokszor megjelent nalunk, itt is aludt, de az allando lakhelye valahol a magyaroknal volt, falun, a Napfenyes tavak mellett, ahova strandolni jartunk nyaranta. Mikor a sziileim osszehazasodtak, anya ugy tervezte, hogy a ferje utan megy, ekkor mar terhes volt a ndveremmel, de Pozsonynak egy olyan szep negyedeben lakott, kandallo, kilatas stb., hogy az utolso pillanatban ugy dontott, nem, nem megy a magyarokhoz. Talan kicsit a nagynenem is ludas ebben, anya novere, mert vegig azzal tdmte a fejet, hogy azok ott nem fogadnak be maguk koze, orokre idegen maradsz. S foleg az anyos mellett. Hallgass ram, mondta. Es anya hallgatott ra. Csakhogy aztan apa is bekemenyitett, hogy neki ott van az otthona es kesz. Magyaran, kiilon eltek. Legalabbis az elejen. Mig apa allapota romlani nem kezdett. Igazabol nem tudom, mit mondjak aparol meg azokrol az elso evekrol. Kopaszodott. Nekem nagyon tetszett. A papkoszorut ugy hivtam, kerekecske-gombocska. En is szerettem volna egy olyan kort a fejem tetejere. Egy nap, pontosan fel tudom idezni, elovettem az ollot a varrokeszletbol, es korbenyirtam a fejem bubjat. Mentem biiszken, hogy megmutassam anyanak. A hatasra mar nem emlekszem, de arra igen, hogy mindenkinek elmeselte. Kiszinezett csaladi histdria. A falut is fel tudom idezni a magyaroknal. Apa Pozsonyban a Muszaki Egyetemen dolgozott, de otthon jelentektelen foldmuves volt, egy mezogazdasz asoval, kapaval, gereblyevel, slaggal a kezeben, felmeztelenre vetkozve. A kertje regen hatalmasnak tunt, egy igazi kiralysagnak, ahol fel lehetett maszni a fara, beleesni a kutba, es izzadni az iiveghaz alatt. Megdobbentem, amikor kesobb megtudtam, hogy apa kertje csak torede-
