Irodalmi Szemle, 2020
2020/10 - KORTÁRS SZLOVÁK - Silvester Lavrík: Vasárnapi sakkpartik Tisóval (regényrészlet, Mészáros Tünde fordítása) / KORTÁRS SZLOVÁK
ta meg, csak az tetszett, hogy benne voltunk mi is Alicaval. Nyolcszaznegyvennyolcezer, mondtam minden egyes alkalommal, amikor Alica bekapcsolta a radiot. Nyolcszaznegyvenhetezer-kilencszazkilencvennyolc, mondtam, amikor kikapcsolta. Emlekszem arra is, hogy Anglianak annak idejen a gyarmataival egyiitt szazhetmillio-haromszaznegyvenezer negyzetkilometer volt a teriilete, Csehszlovakianak pedig csak szaznegyvenezer. Mikozben Angliaban egy negyzetkilometeren tizendt, Csehszlovakiaban viszont szaznyolc ember elt, es egy angol font szaznegyvenegy csehszlovak korona volt. Igy hat Angliat mesesen gazdag emberek altal ritkan lakott pusztasagnak kepzeltem. A Nupodu 1938-as, Szovetkezeti csalad nevezetu kalendariumabol megtudtam, hogy az eppen uralkodo bolygo a Parom, latinul Jupiter. Izzo felszine gyors valtozasoknak van kiteve, eletnek lehetosege nines rajta semmi, ezert ugy tartjak, hogy ez a planeta komoly halalhozo erdvel bir. 1938 oktoberehez akovetkezo versiket irtak a nep szorakoztatasara, tanitasara, szellemenek felemelesere: Edesanyank szelid Moldva, apank meg a nagy Duna, dalunktol zeng a Sumava, meg a Tatra magasa. Pont oktoberben, amikor Turdcszentmartonban az avegzetes talalkozo zajlott, amely gyerekkorom Csehszlovakiajat a tortenelem archivumaba helyezte. De engem Csehszlovakia szethullasanal sokkal jobban erdekelt, hogy miert fuseralta igy el a dolgot Milan Rastislav Stefanik tabornok. Szabad volt a madarunk, tagas egben szallott, mig egy nap a sziklak koze zokogva lehullott. Ilyen vers volt a masodikos olvasokdnyvimkben. Emlekszem az egeszre, de fdlosleges lenne elmondani, vegig az egesz csak ilyen bla-bla-bla versszakokbol allt. Lelkes-beleerzon skandaltuk, meghatott mindnyajunkat a kep, ahogy a Nagy Haborubol hazafele tart az edesanyjahoz, mert az edesapja mar nem el. Sirt majdnem az osszes lany, es nehany flu is szipogott, szo szerint vettiink mindent, ami a versben allt. Nyilvan a nemzet hosenek szetroncsolt tetemet lattak maguk elott, a kiallo sziklak altal darabokra tort vegtagjaival valahol fent a magas hegyekben, magara hagyatva haldoklasaban. Nekem nem volt ilyen jo a fantaziam, de Mathefyova tanarnd megdicserte az osztalytarsam, Hanke rajzat. Stefanik volt rajta, eppen ilyen lelkes-beleerzon abrazolva. Az