Irodalmi Szemle, 2020

2020/9 - MÁRAI 120 - Kosztrabszky Réka: Véget nem érő történetek. Berta Ádám A kígyó feje című regényéről (kritika)

elrejtett Agica elrabldjaval toltott mindennapjait, mig az utolso resz az elrablasa estejenek esemenyeivel zarul.

Az ismetlodes es a kezdopontra valo visszajutas keslelteto motivumai szamtalan tekintetben jelen vannak a kdnyvben, akar az aldozatok utan leso, vagy epp sajat hullaikat „ujratermeld” rejtelyes zombikra, akar a multon ragodo, de megoldasra soha nem juto Talmai Sanyira, akar az elkezdodo, de soha le nem zarodo tortenetszalakra gondolunk. A regeny szalait egyebirant inkabb az egyes alakok, mintsem az esemenyek kotik oszsze, hiszen a fokalis karakterek folyamatosan feltunnek egymas nezopontjaban, azonban sohasem jonnek ra a masik titkara, igy a kapcsolddasi pontjaik ellenere sem mozditjak tovabb a cselekmenyt. Erre a szereploi elszigeteltsegre az allandoan toprengo Sanyi is reflektal: „Nem tudta a valaszt, a hosszabb merlegelestol is visszariadt, olyannyira ranyomta belyeget erzekelesere az a benyomas, hogy o beliil van, drokre sajat nezopontjaba zarva, a tobbiek meg egyuttesen mind a kiilvilagot alkotjak. Nyilvan belso nezopontbol elnek at mindent; belso nezopontjuk talan egeszen hasonld Sanyiehoz, talan gyokeresen eltero, ennek megismeresere Sanyinak morzsanyi eselye sines, es ez a helyzet a jovoben sem fog megvaltozni.” (97-98.)

Ezzel a tudashiannyal ironikus modon sok esetben az olvaso is kiiszkodik, aki bar szamos szereploi nezopontra ralatassal bir, azonban az egyes tortenesek vegkifejletevel meg sines tisztaban. Emellett a regeny elbeszelesi modja sem teszi mindig lehetove szamara a tisztanlatast, hiszen a narrator hoi eloreutal egyes esemenyekre - ez a megoldas pedig azt sugallja, hogy a kesobbiekben valamifele osszefugges fog kibontakozni az egyes szalak kozott -, hoi nem biztos azok idopontjaban, hoi pedig egyenesen kiszelektal egyes mozzanatokat a tortenet elbeszelesebol, ha epp lenyegtelennek talalja azokat. „Elmondhatnank, hogy nezett ki a mostohaanyja, mikor kezdett betegeskedni, vegiil hogyan halt meg, szinte eszrevetleniil, milyen rancok gyurodtek apja magas homlokan, amikor gondterheltnek tunt, de ezekre kesobb keritiink sort. Ha egyaltalan.” - 93.)

Az ironiat a muben hasznalt elbeszelestechnika - mely eppen arra szolgalna, hogy az olvasot olyan informaciokkal lassa el, melyekkel a szereplok nem rendelkeznek - mellett a cimben es a kotet boritojan szereplo motivum hordozza, hiszen a kigyo tobbek kozott eppen a tudas szimbdluma, am az dsszefuggesek felismeresehez se a szereplok, se