Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Koszorús Flóra: Kertész Imre és a nők (tanulmány)
KOSZORUS FLORA KERTESZ IMRE ES A NOK Kertesz Imre szepprozai alkotasainak fd jellemzoje az eletrajzi ihletettseg, tuleleset regenyekke alakitotta at. Szamos vizsgalodasi lehetoseget kinalo irasainak elemzeset sok iranybol megkisereltek mar, am az eletmuben megjelend noi karakterekkel ezidaig viszonylag kevesen foglalkoztak. Toth Sara volt az elso, aki tanulmanyanak kozeppontjaba a Kaddis noi szereploit allitja, es a feminista irodalomkritika szempontjai alapjan vizsgalodik.1 Jdmagam szinten megkiserlem megkozeliteni a temat. Tanulmanyomban fokent arra a kerdesre keresem a valaszt, hogy milyen azonossagokat es eltereseket mutatnak a Kertesz-muvek szereploi, valamint az eletmuben megjeleno noalakok a hagyomanyos zsidd nd- es ferfimodellel, illetve a zsidokrol alkotott sztereotipiakkal. 1 Toth Sara, „De szep zsidolany!“, Holmi, 2011/10, 1308. 2 Toth Sara, „De szep zsidolany!“, 1308. 3 Meszaros Andras, A pillanat hatalma, avagy Weininger szerint a nd, Kalligram, 1992/6. http:// www.kalligramoz.eu/Kalligram/Archivum/1992/1.-evf.-1992.-junius/A-pillanat-hatalmaavagy-Weininger-szerint-a-no 4 Uo. A NO MINT AZ APAKOMPLEXUS ALDOZATA Kertesz regenyeiben tobbsegben vannak a ferfi szereplok. Legtobbszor a ferfielbeszelo lelkivilagat tarja az olvaso ele, a ferfi szemen keresztiil mutatja be a vilagot. Az iro a muveiben szereplo noalakokat is a ferfi karaktereken at ismerteti meg az olvasoval. A Kertesznel leggyakrabban elofordulo nofigurak koze sorolhato az anya, a feleseg, illetve a szereto. A Kaddisban egyetlen noi szereplo talalhato, B. volt felesege. Kertesz a volt feleseg karakteret nem szolaltatja meg a muben, minden, ami elhangzik rola, az B. velemenyet tiikrozi. Tehat a ferfi az, aki beszel, mikozben a nd csupan a dominans ferfi elbeszeloi hang nema hatterekent jelenik meg.1 2 A nd masodrendu szerepe a muben a weiningeri nokepet idezi meg. Otto Weininger filozofiai munkajaban, a Nem esjellemben kiemeli a noi es a ferfi beszed kulonbsegeit. Szerinte a nd megkapta a nyelv adomanyat, de nem a beszedet, ezzel szemben a ferfiak beszede a vilag „ertelmessegenek es erthetosegenek artikulacioja.”3 Kiemeli a nok hallgatasat, amelyet a ferfiak gyakran valodi hallgataskent ertelmeznek, mikozben a nok igy probaljak leplezni a leleknelkiilisegbol adodo nemasagot.4 A nd nemasaga egyertelmuen megjelenik a Kaddisban. A mu nagy reszeben, amikor B. a gyermekvallalas elutasitasat indokolja felesegenek, a nd hangja teljesen eltunik, es hatterhangkent is csupan a zaro passzusban ter vissza.
