Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Koszorús Flóra: Kertész Imre és a nők (tanulmány)
A no alarendelt szerepkoreben a zsidd kultura nokhdz valo viszonyulasa is felismerhetd. A zsidd nok hataskore foleg az otthoni teendokre koncentralodott, a vallasi, illetve a tarsadalmi elet legtobb teriileterol az idok folyaman szinte teljesen kiszorultak, s a ferfiak vettek at az uralmat. Ha a mure imakent, kaddiskent tekintiink, amit a ferfi elbeszelo mond el, akkor akar ezt is a nok vallasi masodrendusegere valo utalassal azonosithatjuk. Ugyanakkor a volt feleseg karakteret Kertesz sokkal osszetettebbre alkotta meg: egyes jegyeiben valoban kozel all a klasszikus zsidd nd jellemzoihez, de sok esetben el is ter tole. A Kaddisban a volt felesegrol annyi deriil ki, hogy zsidd szarmazasu, B.-tol fiatalabb, „ Auschwitz utan sziiletett”5 , szakmajat tekintve borgyogyasz, akitol B. meg a valas utan is „recepteket remel.”6 Foglalkozasabol latni, hogy egy modern zsidd norol van szo, aki mar iskolazott, es onalloan is kepes helytallni az eletben, de szamara megis a csalad jelentene a kiteljesedest. B.-vel egy barati dsszejovetelen talalkoznak, ahol a nd kezdemenyezi a beszelgetest, ugyanis nagyon megfogtak ot B. irasai es erdekelte a velemenye. Ez a szokatlan erdeklodes B.-t is meglepi: „barmilyen furcsa vagy szokatlan legyen is ez, ezt a mellettem halado, a kopogo magas ciposarkain mellettem halado not, akit igy oldalrol es az ejszakai derengesben csak homalyosan lattam, de nem is igyekeztem latni, mert bennem volt meg a kepe, ahogy alig egy oraja meg atkelt egy zoldeskek szonyegen, felem, mintha tengeren jonne, tehat, hogy ezt az oldalamon halado not erdekli, amit mondok.” 7 A nd rajong B.-ert, foleg az irasai miatt, melyekbol megtanulta, hogy „az ember maga donthet sajat zsidosaga felol.”8 Ugy erezte, hogy B. az, aki elni tanithatja ot, megertetheti vele, mi is az a zsidosag, mert eddig, az „ Auschwitz jegyeben telt”9 gyermekkor miatt a zsidosagot ugy elte meg, mintha „iszapba nyomnak a fejet.”10 * A muben tobbszor is elokeriil az apakomplexus problemaja, amely a modern nyugati civilizacio gyokereiben rejlo maszkulin agressziobol ered.11 A „vilagmeretu apakomplexus”12 az oka annak, hogy az emberek felneznek a vezerekre, diktatorokra, es ennek a vegeredmenyekepp jelenik meg Auschwitz is. A volt feleseg B. iranti rajongasan szinten az apakomplexus jelei fedezhetok fel. Bar a volt feleseg csaladjarol nem sok minden deriil ki a mubol, de az iszapba nyomott fej hasonlatbol erezheto, hogy nem egy idealis gyermekkor all a nd mogdtt. Elkepzelheto, hogy az apai gon- 5 Kertesz Imre, Kaddis a meg nem sziiletett gyermekert, Bp., Magveto, 1990,108. 6 Kertesz, Uo., 35. 7 Kertesz, Uo., 100-101. 8 Kertesz, Uo., 107. 9 Kertesz, Uo., 108. 1 0 Kertesz, Uo., 107. 1 1 Toth Sara, „De szep zsiddlany!“, i. m., 1309. 1 2 Kertesz, Kaddis a meg nem sziiletett gyermekert, 158.
