Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120
annak valoban jeles kepviseldjet, Medgyaszay Vilmat mint ertekelte igen magasra. Anynyit tennek meg hozza, hogy bar Szep Ernorol, Heltai Jenorol a Nyugat nagyjai reszerol, igen pozitiv ismertetes jelent meg, kanonizalasuk azonban ellentmondasos volt, az un. konzervativ kritika szamara tulsagosan frivolnak tuntek, eppen ezert Marai szocioldgiai szempontu bemutatasa, egy eredetileg „francia” zenes-irodalmi mufaj magyaritasa (chanson - sanzon) a joszemu megfigyeldt eppen ugy megidezi, mint az urbanitas szellemtortenetenek elkotelezettjet. „Budapest akkor lett tobbek kozott igazi varos, mikor eltunt az utcarol a nepdal, s felcsendiilt helyette a sanzon. [...] Koltok es zeneszerzdk, akik szolgalatara siettek, tapogatozva, egy ujjai iitogettek ki a dallamot, amelynek igazi tonusat, pestiesseget a szo legjobb ertelmeben varosiassagat o adta meg, egy felhanggal, egy mosollyal, egy kis mozdulattal. Arrol volt szo, hogy el kell beszelni dalban, amit egy lassan retegzodo, frissen suit nagyvarosi kozonseg erez. O beszelte el dalban, a varosi elet apro balladaiban a varosi ember apro tragediait, egy kispolgari erzekiseg szemlesutott kacersagat hozta, egy elfojtasokra epitett primitiv varosi kultura kozdnsegenek turniiros es miederes erzekiseget elevenitette meg lefegyverzoen, elbuvoloen, nagyon tapintatosan.”32 A chansonette szemelyebe vetitve kovetkeztet vissza Marai arra a tarsadalmi hatterre, amely igenyelte a kabarekat (Budapesten tobb is volt, a Terez koruton, az Andrassy uton, tehat Pest frekventalt utjain), de igenyelte azt is, hogy a kavehazakban ciganyzenekarok szoljanak este, illetoleg a „konnyuzene” mas alakzatokban kepviseltesse magat. A tarsas-tarsasagi elet uj formai a szazadfordulo ota alakftottak a varos arculatat (amikent Becset is, ahol a Fledermaus kabare, Marai unokatestverenek, a ballerina Grete Wiesenthalnak kdzremukodesevel, a becsi modernseg attoreset segitette) kulturalis osszkepet modositotta, hozzajarult a szorakoztatasi kinalat szerkezetenek atalakulasahoz. A Parizsban (is) szocializalodott Marai kereste es meglelte ennek a varosiasodasnak, a nyugathoz hasonlithatosaganak legszinvonalasabbnak mondhato kepviseldjet, aki nemcsak e varosi elet furcsasagait, szemermes elhallgatasait, onironikus lereagalasi gesztusait tolmacsolta egy erzelmektol sem mentes, latszolag konnyed, valojaban erosen szerkesztett dalformat, gesztusnyelvet alakitva ki. Ezzel egyiitt az allando kabarefigurak onnon kispolgarisaguktol elidegenedo (mert ongunnyal teli) kiszolasaiban, viselkedesi valtozataiban a „pesti humor”, es a pesti varosi folklor alakulastortenetet hatarozta meg. 3 2 Marai Sandor, Chanson a kdvehdzban = Uo, Pesti siker..., 189-193.
