Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120
Marai nem feltetleniil es nem mindenaron meltatta ennek a pestiessegnek szellemi es targyi ujszeruseget, a kavehazi kultura becsi valtozatainak egykent volt elvezoje es biraloja, az ehhez kapcsolodo irodalmi alakzatok „mesterei”-t, Peter Altenberget, Alfred Polgart irasaiban hoi nagyra tartotta, hoi meroben jelensegkent ismerte el. Mindenesetre az a kisproza, amelynek eminens kepviseloje Peter Altenberg, nem korhoz kototten divatos, hanem mufajtdrtenetileg fontos alakzatkent ertekelik manapsag: mint a kavehaz ablakabol kitekinto es az onnan belathato kisebb-jelentosebb tortenesekrol beszamolo, valahol a versproza es a prozavers kozott elhelyezhetd irasokat. Ezek Marai eletmuveben is (persze maskeppen) megjelentek, nemcsak a Szinhazi Eletben, hanem a lapokban is kozolt effele irasokbol valogatott: 1938-ban A negy evszak, 1939-re Negy evszak, 1942-ben az Eg esfold adja kdzre Marainak ebbe az iranyba torteno faradozasait. Egy alaposabb elemzes ramutathatna az Altenberg nevehez fuzhetd lirizalo tarca es Marai iralya kdzdtti osszefuggesekre. Az Anschluss felelmetes kozelsegeben ez a lathatova tett huseg a rokon (irodalmi-szellemi) vilagokhoz egybeesik egy meghonositasi kiserlettel. Az ujsagcikk kenyszeru tomdrseget felvaltja a tudatosan vallalt tomdrseg, a kisforma (a prozaba mentett „szonett”, a cselekmenyetol megfosztott anekdota, az irodalmiba forditott zenei forma, a miniatur koltd/irdportre, az emlekezestoredek) virtuozitast kovetel meg, ennek Marai alegtobb esetben megfelelt, es szemleletesse avatja fontos erenyet, a szentenciozus eloadast, azt ugyanis, hogy nemcsak a frappans zaro mondatnal, hanem masutt is elo-elobukkan a szovegtol fiiggetlenedo mondas, a szentencia, amelyet onmagaban is idezni lehet: Gondold meg, csak az ember olvas. A varosiassag marais leirasara talan meg egy peldara telik a tervezett terjedelembol. A Pesti Htrlapban adta kdzre Marai Espresso cimu tarcajat,33 ket nap mulva egy pozsonyi lapban is megjelent. A kavehazi, kocsmazo (ujsag)iro felfigyel ra, tudomasul veszi es leirja, hogy a ropke talalkozasoknak, a futva bekapott etkezeseknek uj helyszine tamadt, mai helyesirassal elve az eszpresszo: torteneti-etimoldgiai szotarunk 1940-bol hozza az elso elofordulas adatat,34 nyelveszeti folydiratokbol idezve, a magyarba az ausztriai nemet nyelvbol keriilt at, egyszerre jelolve a helyiseget, ahol altalaban rovidebb idore, a kavehazinal kenyelmetlenebb kortilmenyek kozott talalkozni, sot, valamit etkezni („bekapni”) lehet, valamint a geppel fozott feketekavet. A magyarorszagi (1967-es) politikai helyzet nem engedte meg, hogy Marai ujsagcikkenek (1940. februar) cime legyen az elso elofordulas 3 3 Vo. az 1. sz. jegyzetben i. m. 3 4 A magyar nyelv torteneti-etimologiai szotdra, foszerk. Benko Lorant, Budapest, Akademiai, 1967,1, 903.: eszpresszo cimszo. Marai tarcaja egy korabban meghonosodott jeldlest rogzit.
