Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120
benne, csak egy ember megeszik egy halat. A Szindbad hazamegyre figyelmeztetes bizonnyal folosleges, mint ahogy az is, mikent szembesitsiik a regennyel az ujsagcikk ama mondatat: „irasainak nines soha igazi kezdete, sem igazi befejezese.” Ami azonban itt kiilonosen hangsulyozando, hogy az ujsagcikkekre szetszort, megdrokitesre meltonak gondolt Krudy-emlekek, a Krudy-olvasasbol szarmazo gondolatok megszerkesztve, egy nap torteneteve formalva hogyan tevodnek ossze Marai-regennye, amely Krudy-regenykent is olvashato, egy mulo kor, egy korszakvaltas epikajava nemkiilonben. Mikozben a Maraihoz fuzodo regenytechnika (egy tortenes egy nap, ejszaka vagy ejszakaba hajlo napszak alatt mindenekelott hangulatilag, epizodokra nem szetesve, hanem tudatossaggal tagolva jatszodik le, a versproza tapasztalatat beepitve az eldadasba) meglehetosen aggalyos eldkeszitesenek is tanui lehetiink: a Szindbad hazamegynek szamos eleme elobb ujsagokban, tarcakban, emlekidezd cikkekben, esetleg egy Krudy-portre folvazolasanak kiserleteben mar ismeretesse valt, fgy a regeny elbeszelojenek adatik feladatul, hogy dsszegezze, elrendezze, kiteljesitse, epikus formaba ontse (a regeny nezopontjabol ugy irhatom:) a toredekeket. Hiszen a Marai-tipusu ujsagiras csak temat, az adott terjedelmet kitolto hir-informaciot ismer, amely azert korantsem nyers vazlatkent keriil a hasabokra, hanem esetleg elso kidolgozaskent, olykor aquarellkent (egy kep elso probajakent), maskor egy lirai elemekkel feltoltott bolcselkedesben sorakoznak egymassal parhuzamosan a mondatok, e parhuzamok az allitasok es feltetelezesek egyenrangusagara utalnak, meg arra, hogy barmily tavoliak egymastol e feltetelezesek es allitasok, keretezik, s ami kozejiik kepzelhetd el, az valojaban kitolti a valosagosnak gondolt es a kepzeleti teret. A Krudy-cikkek masik jellegzetessege, hogy altaluk az frosag, mas szoval: az iroi letezesforma korvonalazodik, amely lenyegeben kiilonbozik attol, amit Marai, a kotelessegtudo, a felvideki polgar-ethoszt Budara athozo (ujsag)iro, talan nem kizarolag a maga szamara, kovetendonek tart. A Krudy-alakot ugy foghatjuk fol, mint ellentete, nem egyszeruen valtozata a Marai-figuranak, a kettot azonban mely rokonszenv fuzi egymashoz, es elsdnek Marai Krudyrol szolo, ujsagokban kozolt irasaiban tematizalodik, meghozza Marai Krudy-latomasa kereteben, amely az anyagkozeli, az eletrajz egyes mozzanatai utan nyomozo ujsagiro segitsegevel lesz szemleltethetove. Innen mar csak egy lepes, hogy Marai Krudy es regenyalakja(i) osszesitett, egybefogott szemelyet regenyhosse tegye. Nem egy esetben azonban az eldnek-valosagosnak folvazolt Krudy-szemelyiseg szembesiil a korszak ama tendenciaival, amelyek Marai ujsagirasaban is sotet szinekkel vannak folfestve, az idok eldrehaladtaval nemigen nevezodhetnek neven. A foljebb idezett Krudy-iras azonban tartal-
