Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120
maz egy passzust, amely kibeszel targyabol, vitazik a korszak egy negatlv jelensegevel, es eppen keptelensegenel fogva lesz eleven tiltakozassa: „nehez elkepzelni egy partban, jelvennyel gomblyukaban, s meg sokkal nehezebb elkepzelni, amint bebizonyitja, hogy magyar”. Emlekeztetoul: a Sertodottek egyik helyszine a nemzeti szocialista Berlin, amelyben Garren Peter nem kis meglepetessel veszi tudomasul, hogy dccse (akinek kiegyensulyozatlansagat, tetova utkereseset a Feltekenyekbol ismerhetjiik) jelvenyt visel, a trilogia Jelveny es jelentes kotet-cimadasa erre is rajatszik. Itt hangzik el, hogy egy Garren, aki a jelen koriilmenyek kozott jelvenyt hord, arulo. Ime, Krudyrol szolvan a motivumtortenet milyen fordulatot vesz. A masik a „magyarigazolvany” a niirnbergi „tdrvenyek” hatasa mar megjelent Magyarorszagon, az elso zsidotorvenyek „dskeresesre”, a felmenok keresztleveleinek beszerzesere kesztettek a lakossag egy (jelentekeny) reszet, Marai felesege reven az erintettek koze tartozott, hiszen csak sejteni lehetett: ezen a teren ujabb diszkriminaciok varhatok. Ilyenmodon ez a majdnem mellekesnek hato mondat jelentosegeben megno, paradoxitasanal fogva korjellemzove lesz. S amikor az emigracioban meglepo modon Krudy regenyei koziil az Al-Petofire esik a kiado valasztasa, Marait keri fol az eloszo irasara, aki, mielott a Miinchenben megjelend kotetben kozblne, az Irodalmi Ujsagban publikalja (1978-ban).19 Reszben visszater a korabban megfogalmazottakhoz, mar csak awal is, hogy az ismetelgetett fomondatokbol bomlik ki a fomondatot ertelmezd-magyarazd mellekmondat, melybol viszont nemcsak Krudy „jelleme”, irosaganak megannyi megkiildnbdztetd tulajdonsaga kovetkezik, hanem annak az iro-eszmenynek jellemzese is, mely irdeszmenynek Marai, maga is igyekezett megfelelni. „Bator volt, mert soha nem volt hajlando, nem is tudott egyetlen sort sem irni, amit nem ugyanabbol a szellemanyagbol, zsenijenek sajatos es semmivel nem kozdskodd latomasabol parolt le. Bator volt, mert a nemzeti, tarsadalmi, aztan az ideologiai, az osztalyhiusagot egyetlen mellekmondattal visszajara tudta forditani. Bator volt, mert soha nem hallott a «szocialista realizmus»-rol, de tudta - amit kesobb masok is felfedeztek es neha kimondtak -, hogy az ideologiaval fertozott szepirodalom es a pornografia kozott nines erdemi kiilonbseg. Es bator volt, mert nagylelkuen pazarolta a tehetseget.” 1 9 Uo, A szazeves Krudy = Uo, Pesti siker. Publicisztika 1943-1978, sorozatszerk. Meszaros Tibor. Budapest, Helikon, 2013, 371-390.
