Irodalmi Szemle, 2020

2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120

„ez az eldkeld, negyvenhet eves magyar ur, kurtanemes, aki oldalt hajtott fejjel jar­­kal Budapest es Magyarorszag orszagutjain, mint hosei, megszall a fogadokban, beszel a korcsmarosnokkel, es szivesen latott vendeg a nemesi kuriakon, aki irasaiban emleket allit kora kalandos ferfiainak es galans asszonyainak, s amellett nem feledkezik meg ar­­rol, hogy egy kesobbi generacio reszere megrdgzitse Magyarorszag kenyerenek es bora­­nak izet, beszamoljon a fogadok szobainak es berendezeseinek hangulatarol, amik mar elsiippedtek es csodbe mentek egyiitt a nagy csoddel, s kozben egy-egy kiserteties biz­­tonsagu mondattal lekottazza a vadludak huzasanak hangjait vagy a Sziget ejszakainak es nappalainak neszet ugy, ahogy elotte es utana meg senki nem csinalta meg.” S ha Krudy-stilusimitaciora gyanakszik az olvaso, nem teved nagyon sokat, ha a Szindbad hazamegy alapotletenek elso felvillanasa otlik fol egy pillanatra, azt sem vol­­na erdemes tul sokat vitatni; ami azonban meg inkabb felhivja magara a figyelmet, a ke­­nyer es bor emlegetese, amely a szakralitasba vonja tetova masodpercekre az eloadast, majd az erds vizualis emlekkepeket atvezeti az auditivitasba, nem a kesobb emlegetett gordonkazas felhangositasaba, hanem a Krudy-irany zeneisegenek „lekottazas”-aba. Ez a gondolatritmusos beszed, az ala- es mellerendelo mondatok valogatasa, a Krudy-mu­­vek „interieur”-jere utalasok kirajzoljak a muvesz/muveszet-eszmenyt, amely napilap­­ban megfogalmazva mossa el a kulonbseget ujsagcikk es ujsagiroi essze kozott. A kozles helye es annak szovegkornyezete feltetlenul hatassal van (lehet?) az olvasoi poziciora, a stilusimitacidnak, atelesnek sajat iroi eszkozokkel torteno megfogalmazodasa ellen­­ben feledtetni tudja, hogy a kozles helye ki van teve a mindennapi valtozasnak, csere­­lodesnek. Mindezt a messzirol a magyar irasbeliseg esemenyeire tekinto Marai Krudy es ezaltal a maga „szerelmes foldrajz”-aval viszi tovabb, a szaporodo gondolatritmusos mondatok az iras tematikajahoz igazodnak. A halmozasnak, a felsorolasnak pazar bo­­seggel erzekeltetett atiitemezese fokozza a beszed erzekisegenek athato, mindent magaba foglalo irasvaltozatanak szemleletesseget; oly modon, hogy az iitemvaltas, az euforiara torekves a testiseget is bevonja az elmenykorbe, amelyet a beszamolo Krudy „barmelyik” kotetebol kierez. „Mindegy, hogy hova vezet, a Nyirseg nadasai, a Szepesseg apro varosai, egy csa­­szarfurddi hotelszoba, az Aranykez-utca vagy a magyar Alfold egy kuriaja ala, ebben az iroban osszefolyik a magyar elet, s minden tajnak az a kiildnos vilagitasa van, minden

Next

/
Thumbnails
Contents