Irodalmi Szemle, 2020
2020/1 - ÁLNÉV II. - Fekete Richárd: „Maradjak névtelen lovag". A rejtőzködés alakzatai Áprily Lajos első kötetében (tanulmány) / ÁLNÉV II.
tevel kapcsolatban nem az iskolatarsat emliti, hanem a koltonek arra a levelere hivatkozik, amely az Uj Erdelynek szant versekkel egyiitt erkezett: „irtam neki, hogy kiildjon keziratot. A versek meg is erkeztek, s a kisero levelben a szerzo elmondja, hogy tulajdonkeppen Jekelynek hivjak, de nem szereti a nevet, nem eleg magyaros, szeretne egy jo iroi alnevet. Aprilisban sziiletett - nem lenne jo az Aprily nev? Miert ne? Azonnal athuztam a Jekelyt es folebe irtam az uj nevet. Hat azota Aprily - Aprily.”19 Ha nem vennenk figyelembe Aprily leirasat, akkor is problemas az allitas, hiszen a kolto nem aprilisban, hanem novemberben sziiletett. Szentimrei magyarazata egyebirant fokozhato, ugyanis a nev eredetevel es valasztasaval kapcsolatban egy harmadik, nyilvanvaloan teves verzio is napvilagot latott. A Nemzeti Ujsag B. G. monogramot hasznalo publicistaja a lap 1924. julius 6-i szamaban azt irta, hogy az Aprily vezeteknev egy gyerekkori jatek soran jott letre: „Kis diak koraban pajkos tarsainak jateka formalta nevebol az Aprily nevet s ma ez az alnev egy sulyos koltoi ertek hordozoja.”20 Az utobbi ket eset kivalo peldaja az irodalmi legendagyartasnak, tovabba arra is szepen ravilagit, hogy az egyebkent is nagyon nehezen - es tokeletesen egyaltalan nem - rekonstrualhato multbeli esemenyekkel valo munkat nem csupan a feliiletes publicista megkozelites, hanem a legaktivabb szakmai resztvevok beszamoloi is megnehezitik. A szelesebb korii leleplezesre vegiil 1920 elejen keriilt sor, amikor Aprily versei megjelenes elott alltak az Erdelyi Szemlenek S. Nagy Laszlo arrol tudosit, hogy a kolto 1919 novembereben egy oregasszonnyal vitette be a Falusi elegia ciklusat a szerkesztosegbe, ahol az ot versbol allo fiizert osztatlan lelkesedes fogadta, a lap munkatarsai pedig tobb honap alatt sem jottek ra a szerzo kiletere.21 Az „oregasszony” - ahogy Adorjanne Weress Margit visszaemlekezesebol kideriil- a nagyenyedi gyogyszeresz felesege volt.22 Az alnevet vegiil Szilady Zoltan, a kesobbi ismert zoologus leplezte le. Szilady a tizes evekben baratjahoz, Aprily Lajoshoz hasonloan a nagyenyedi Bethlen Gabor Kollegiumban tanitott. Az alnev elso felfedeserol Szilady Aprily folfedezese cimmel szamolt be 1927-ben a Debreceni Szemleben. A beszelgetes eszerint a kovetkezokepp zajlott: Kepzeld csak, Lajosom, uj koltonk van, talan Remenyiknel is kivalobb. A szerkesztosegben csodalattal emlegetik, de nem tudjak, kicsoda. Alnev alatt ir es egy dreg nenike hozza be a verseit. Mar tobbszor vallattuk, de nem arulja el megbizojat. Igy mondta Remenyik.- Es mi a neve? - kerdi Lajos baratom.- Valami A-val kezdodo nev, de elfelejtettem.- Nem Aprily? - kerdi o mosolyogva.- De az, a Falusi Elegia szerzoje; tudod talan, ki az?- Tudom, most mar te is tudhatod: en vagyok.”23 Az alnev mogiili elobuj ast kovetoen baratkozott ossze Aprily a kesobb „helikoni triaszkent” megismert koltdharmas masik tagjaval, Remenyik Sandorral. Kettejuk levelezese informativ abbol a szempontbol, ahogy Aprily a sajat palyakezdeserol nyilatkozik. 1920. marcius 3-an kelt levele-1 9 Huszar Sandor, Otven ev az irodalom szolgalataban. Beszelgetes Szentimrei Jendvel, Utunk, 1956/15, 4. 2 0 [szn], Erdelyi koltok: Aprily Lajos, Nemzeti Ujsag, 1924. julius 6., 15. 2 1 S. Nagy Laszlo, Amikor meg nem volt a Kisfaludy Tarsasag Tagja Aprily Lajos, Erdelyi Szemle, 1928/6,4. 2 2 Adorjanne Weress, i.m., 221. 2 3 Szilady Zoltan, Aprily folfedezese, Debreceni Szemle, 1927/7,423.
