Irodalmi Szemle, 2020
2020/7-8 - Maria Komornicka: Az ifjúság mennyországa (Cambridge-i emlékek) ; Mesék. Zsoltárok (1899/1900) Androniké ; Vágyakozás (rövid részlet) ; Az Úrhoz (részlet) ; Folyóiratokban megjelent művek / Tele vagyok szomorúsággal ; Titok ; Válaszúton ; Intermezzo (részlet – versek, novellák) / MARIA KOMORNICKA / PIOTR ODMIENIEC WŁAST (1876-1949)
Sotet folyosokon haladnak vegig, a cellak menten. A racsok koziil atmeneti utazok fejei bukkannak ki, iidvozlik baratsaggal. Gyere vissza! - mondjak. - Jobb lesz a muri... Tejiiveg ajto nyilik. Mi ez? Muto... A karbolszagtol rettegni kezd. Csiptetos vampiralak fogadj a. Vekony karmok fogdossak vegig a vallat. Azt kerdezi: Sztiz vagy? Felhajtja a szoknyajat, belecsip a combjaba. A bugyogod hoi van? A gyanusitott vallat von. Kiizd az arcizmaival, nehogy bameszan megnyuljanak. Fekiidj le. Letaszitja a kinzopadra. Lemezteleniti, vizsgalja. Felkelhetsz. Felall, az area biborvoros, sirasra vagy nevetesre torzul-e, nem tudni. A szeme meg mindig jolelku vidamsaggal villog -Gyere utanam. Visszaernek a racs tuloldalan allo tiszthez. Vizsgalat megvolt? Igen. Elmehet. Nem makrancoskodott? Nem atkozodott? Nem harapott? Engedelmes volt. A. A ciganylany elsapad. Veszitett. Csapdaba esett. Megint nem tudta, mibe keriilt bele... Csengohang, jon a strazsa. Vezesse ki. A ciganylanyhoz fordul: Mehetsz. A lany remego hangon kerdi: A... bortonbe? Az oregur gunyosan vegigmeri. Most meg nem. Arra jobban ra kell szolgalni. A lany alazatosan lecsiiggeszti a fejet. Koszdnom. Isten aldjon. A strazsa kiloki az utcara. K...! - sziszegi buesuzaskeppen.
