Irodalmi Szemle, 2020

2020/7-8 - Maria Komornicka: Az ifjúság mennyországa (Cambridge-i emlékek) ; Mesék. Zsoltárok (1899/1900) Androniké ; Vágyakozás (rövid részlet) ; Az Úrhoz (részlet) ; Folyóiratokban megjelent művek / Tele vagyok szomorúsággal ; Titok ; Válaszúton ; Intermezzo (részlet – versek, novellák) / MARIA KOMORNICKA / PIOTR ODMIENIEC WŁAST (1876-1949)

F0LYOIRATOKBAN MEGJELENT MUVEK

TELE VAGYOK SZOMORUSAGGAL

o alkony, mikor a korai teli hold bepillant tires szobamba - es labamnal, a fbldon sapadt ajtot nyit, mint titkos bortbnoket,

mikor a nema, homalyos szobaban hervadt viragok szurke csokrai illatoznak - s az ablak mogott, a szelvihar jeges lehelleteben a fak reszketd vallukrol razzak a havat,

mikor senki nem kopog elfelejtett ajtdmon, mikor csak a fal mogott felhangzo enek sir velem

Kerdi a fal mogul sird enek, velem kerdi a gyaszos enek - miert?

Miert nines ma, ami tegnap volt? Miert telik, miert folyik el eletemmel az ido?

Miert nem ugorhatom az ido feltartoztathatatlan hullamaiba,

hogy felfele usszam az ar ellen oda, hoi a megbit lelek hullaja maradt -TITOK

Nem arulom el titkomat, nem mondom meg senkinek.

Azt, amire szunteleniil gondolok, amivel ejjeleim es nappalaim telve vannak.

Nem mondom meg, hogy hang-e az en fulemnek, vagy kep esukott szemem elott, vagy lathatatlan gondolat.

Hogy maganyos siras-e az, vagy mosoly gyonybre a sotetben, avagy bolcsesseg. Kaprazat-e vagy csalodas, vagy-e vagy erlbdb szandek, szerelem-e vagy annak orvossaga; avagy gyulolet-e az.

Nem arulom el titkomat, nem mondom meg, elek-e altala, vagy tole halok-e meg. A fiibe fekszem, a boglarkaviragok koze, hogy elmelkedhessem titkomon; kekjevel az eg takarja be arcomat.