Irodalmi Szemle, 2020

2020/7-8 - Maria Komornicka: Az ifjúság mennyországa (Cambridge-i emlékek) ; Mesék. Zsoltárok (1899/1900) Androniké ; Vágyakozás (rövid részlet) ; Az Úrhoz (részlet) ; Folyóiratokban megjelent művek / Tele vagyok szomorúsággal ; Titok ; Válaszúton ; Intermezzo (részlet – versek, novellák) / MARIA KOMORNICKA / PIOTR ODMIENIEC WŁAST (1876-1949)

- Nem

vagyom en a te kiralysagodra - felelte a nd mert az en hatalmam nagyobb, mint a tied. Nem telik el sok ido, s ugy fogsz majd konydrogni, hogy vegyem el kiralysagodat, de nem fogom elvenni. Dragabb nekem unott kiralyi szived, mint osszes gazdagsagod.

Osszerezzent a kiraly, bar mar reg nem tortent vele ilyesmi. Azutan elvaltozott hangon szolalt meg:- Hogy

hivnak teged, aki tagadod az emberi igazsagokat? Hadd tudjam, hogy nevezzelek.

Az asszony igy valaszolt:- A

nevem Andronike - a hazam pedig a varos szelen feherlik.

Szolt, s felkelt az asztal mellol, majd fiirge-szep mozdulattal eltunt a kert surujeben. Kozepes termetu volt, a haja mint a kalaszba szokkent buza, zoldesarany es ragyogo - a teste pedig karcsu es eros, mint egy vadasznoe. Regota szerette mar a kiralyt, es megeskiidott, hogy megszerzi szerelmet, es a vesztere tor. Mert olyan volt, mint a skorpiok: olt, amikor szeretett.

*

A kiraly pedig igy szolt udvari embereihez:- Ime

mar harmadik ejszaka fojtjuk kupainkba az unalmat, amiota Andronike felbeszakitotta gondolataim folyasat - es azota nem keriilt a szemiink ele. Talan bizony meggondolta magat, es rajott, hogy badarsagokat beszelt?

Az udvaroncok korusban helyeseltek, a kiraly pedig elgondolkozott.- Bizony

nem ligy van, ahogy gondoljatok - mondta. - Magabizo am az az asszony, azert nem jon el hozzank. Ugy tesz, mint a vadasz: csalit szor a vadaknak, es kivarja, amig lotavolsagra keriilnek, o maga pedig nyugodtan var a siiruben. Andronike is ott var feher falai kozt, iil az ablakban es enekel - a szeme pedig nevet, mert tudja, hogy meglatja a kiralyt. A kiraly azonban nem jon el.

Igy beszelt Giinaikophilosz kiraly, mert kedvet lelte unalmaban; am amikor a fold alol elokuszott az ej, s a kiraly kertjet betbltottek a lakoma hangjai, o maga nem tilt asztalhoz: vendegei kozott keringett, s nezte, nincs-e kozottiik amaz asszony. De nem volt ott. Elkomorodott a kiraly es azon az ejjelen nem mulatott, es bolcsessegevel sem orvendeztette meg a lakomazdk fiileit.