Irodalmi Szemle, 2020
2020/7-8 - Maria Komornicka: Az ifjúság mennyországa (Cambridge-i emlékek) ; Mesék. Zsoltárok (1899/1900) Androniké ; Vágyakozás (rövid részlet) ; Az Úrhoz (részlet) ; Folyóiratokban megjelent művek / Tele vagyok szomorúsággal ; Titok ; Válaszúton ; Intermezzo (részlet – versek, novellák) / MARIA KOMORNICKA / PIOTR ODMIENIEC WŁAST (1876-1949)
egymassal. Kozos lelki vagy szellemi eletrol szo sem lehet, mar csak azert sem, mivel az egeszseges angol ifjusag nem betege az ilyesminek. Az eloadasokon sem talalkoznak, mert ezeket minden kollegiumban kiilon tartjak az adott intezmeny novendekeinek. Newhamben a tanari kar es a kiserleti laboratdriumok szemelyzete nemileg hianyos, ezert a noi hallgatok kenytelenek a ferfi egyetem eloadasait es laboratoriumait latogatni, am itt is iigyes megoldast talaltak arra, hogy elkeriiljek a ket nem talalkozasanak „veszelyet”: az altalaban csak „ferfiaknak” (men) nevezett hallgatok nincsenek jelen a „leanyoknak” tartott eloadasokon. A noi kollegiumok falai koze pedig szinte tilos belepniuk; ez alol csak a „fiutestverek” kepeznek kivetelt. Ez utobbi jelenseg mulatsagos, de korantsem uj kovetkezmenyekkel jar: a noi hallgatok jelentos resze „fiutestvert” szerez maganak, a tobbiek pedig haromfelekeppen probaljak jutalmazni magukat a sors vagy a kdriilmenyek ezen igazsagtalansagaert: vagy osszebaratkoznak szerencsesebb tarsnoikkel es veliik egyiitt elvezik az otorai tea es az ismert vendeg tarsasagat - vagy a varosi csaladokkal igyekszenek dsszeismerkedni, amelyek „zsurokat” rendeznek a fiataloknak, vagy pedig valamelyik csoporttarsukkal kotnek eletre szolo, egzaltalt baratsagot. Ez utobbi mar-mar kotelezo ebben a „szabad” noi tarsasagban. Akinek nines „baratnoje”, az bizonyosan szivtelen es rideg teremtes. A noi kollegiumok hallgatosaga tehat rendszerint parokra oszlik, igy tesz eleget az erkolcs kivanalmainak es szive sziiksegleteinek. Soha nem felejtem el, hogyan reagalt Newham ket lakoja, amikor feltettem nekik azt a latszolag teljesen termeszetes kerdest, hogy sok diakot ismernek-e Cambridge-ben, es hogyan viszonyulnak hozzajuk. Eloszor furcsan neztek ram, azutan jelentosegteljes szikrak villantak a szemiikben, sokatmondo mosollyal oldalba boktek egymast, vegiil a megbotrankozas, az izgalom es a gonoszkodas kellemetlen keverekevel mertek vegig, es kijelentettek:- Nem ismerjiik a ferfi hallgatokat. Mi koziink hozzajuk! Azt hiszem, ehhez nem is kell kommentar...